A trösztellenes törvények eltörlése

Olvasói vélemények

A „The Abolition of Antitrust” című könyv a trösztellenes törvények ellen érvelő esszék gyűjteménye, elsősorban objektivista szemszögből. Míg sok olvasó a filozófiai vitákat meggyőzőnek és jól felépítettnek találja, kritikák érik az állításokat alátámasztó empirikus adatok hiányát és az ellentétes álláspontok bemutatását.

⬤ Gondolatébresztő esszék, amelyek megkérdőjelezik a trösztellenes törvényekkel kapcsolatos hagyományos nézeteket.
⬤ Világos és intelligens érvek, különösen a szabályozást ellenző erkölcsi és filozófiai indokok tekintetében.
⬤ Jól strukturált és részletes, mélyreható gazdasági és történelmi kérdéseket tárgyal.
⬤ Értékes forrás a szabad piacok hívei, valamint a közgazdaságtan és a filozófia iránt érdeklődők számára.

⬤ Az empirikus bizonyítékok hiánya az állítások alátámasztására, így az olvasó több adatra vágyik.
⬤ Némi ismétlődés az egyes esszékben, ami csökkentheti a hatásukat.
⬤ Az ellenérvekkel való megfelelő foglalkozás vagy azok bemutatásának elmulasztása, ami gyengíti az általános meggyőzőerőt.
⬤ Egyes esszéket, mint például Richard Salsman esszéjét, kritika érte pontatlanságok és hibás érvelés miatt.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Abolition of Antitrust

Könyv tartalma:

A trösztellenes törvények eltörlése azt állítja, hogy a trösztellenes törvények - gazdasági, jogi és erkölcsi alapon - rosszak, és meggyőző bizonyítékokkal támasztja alá a teljes eltörlésük mellett szóló érveket. Az amerikai bíróságokon minden évben új trösztellenes ügyek kerülnek napirendre, mint például a 3M és a Visa/MasterCard elleni ügyek, valamint számos folyamatban lévő trösztellenes ügy, például a Microsoft és az egyetemi futball Bowl Championship Series (BCS) alkalmazása kapcsán.

Gary Hull és a közreműködő szerzők bemutatják, hogy ezek az ügyek - csakúgy, mint maga a Sherman Antitrust Act - az amerikai üzleti élet történetének téves értelmezésén alapulnak, és rossz közgazdasági alapokon nyugszanak. Egyenlőséget tesznek a gazdasági és a politikai hatalom - a termelés hatalma és a fizikai erő alkalmazásának hatalma - között. Hull számára a trösztellenes büntetőeljárások egy szörnyű erkölcsi fordulaton alapulnak: hogy elfogadható Amerika legjobb termelőinek feláldozása.

A szerzők elmagyarázzák, hogyan használták a trösztellenes küzdelem kulcsfontosságú eszméit - például a monopóliumot, a kereskedelem korlátozását és a versenyellenes magatartást - a büntetőeljárások indoklására, majd világossá teszik, hogy ezek az eszmék miért hamisak.

Felvázolják azokat a történelmi, jogi, gazdasági és erkölcsi érveket, amelyek a trösztellenes jogszabályok elfogadásához és növekedéséhez vezettek. A kötetben szereplő összes elméleti pontot számos izgalmas történelmi és aktuális eset - köztük a Charles River Bridge, az Alcoa, a General Electric és a Kellogg/General Mills - köré szőtték.

A tájékozatlan, de művelt laikusok számára készült The Abolition of Antitrust pozitív érveket hoz fel a jólét megteremtésének, az üzleti életnek és a profitnak a védelmében, elmagyarázza a kormányzat megfelelő szerepét, és racionális képet nyújt a szerződés és a gazdasági szabadság értelméről. AldineTransaction www.transactionpub.com ISBN: 978-1-4128-0502-5 Library of Congress: 2004058124 Printed in U. S.

A. Cover design by Ellen F. Kane A könyv esszéi egy hosszan tartó gazdasági, történelmi, erkölcsi és jogi szélsőségeket felvonultató, a trösztellenes doktrína néven ismert különböző szövetségi törvények ellen.

Lerombolják a trösztellenes törvények alapjául szolgáló dédelgetett mítoszokat, és leleplezik szellemi forrásukat az önfeláldozás erkölcsében, amely összeegyeztethetetlen az egyéni jogokkal, a szabad vállalkozással és az objektív joggal. E szöveg megjelenésével az üzletemberek, jogászok, közgazdászok, politikai döntéshozók, jogalkotók és bírák végre hozzáférhetnek a trösztellenes törvények rendszerszintű kritikájához.

Innentől kezdve, ha a trösztellenes törvények továbbra is sértik az üzletemberek jogait és pusztítják az amerikai gazdaságot, az nem azért van, mert nem tudjuk, hogyan és miért. -Adam Mossoff, a Michigan Állami Egyetem Jogi Főiskolájának adjunktusa.