A tudás architektúrái: Cégek, képességek és közösségek

Eredeti címe:

Architectures of Knowledge: Firms, Capabilities, and Communities

Könyv tartalma:

Ash Amin és Patrick Cohendet Architectures of Knowledge című könyvében úgy érvel, hogy elérkezett az idő arra, hogy a vállalatok innovatív teljesítményének magyarázata érdekében a kutatás a tudás két másik dimenziója közötti kapcsolatot vizsgálja: a "birtokolt" és a "gyakorolt" tudás között, amelyet általában a hasonlóan gondolkodó alkalmazottak közösségeiben gyakorolnak egy vállalaton belül. Ennek az érvelésnek mind koncepcionális, mind empirikus indíttatása van.

Koncepcionális szempontból szükség van a cégek által a tárolt memóriában rögzített kompetenciák formájában birtokolt tudás és az elosztott közösségekben a társadalmi interakciók tudatos és tudattalan aktusai révén létrejövő tudás kölcsönhatásának feltárására. Empirikusan a lendületet az a kihívás adja, amellyel a vállalatoknak szembe kell nézniük a hierarchikusan meghatározott, a ((birtokolt)) tudás speciális egységeit egyesítő architektúrával és a tudás elosztott és mindig instabil architektúrájával szemben, amely a szereplők között folyamatosan változó értelmezési képességre támaszkodik. Ebben a könyvben az innováció/tanulás dinamikájának kérdéseit a tudás gyakorlatai, valamint a tranzakciós és a tudás imperatívuszok közötti határfelület kezelésének kérdései interdiszciplináris és empirikusan megalapozott módon kerülnek megközelítésre.

A könyv egy társadalmi-térelméleti teoretikus és egy közgazdász innovatív találkozásának szintézise. A könyv két nagyon különböző episztemológia és ebből következő álláspont finom kölcsönhatásának eredménye, amelyek azonban fokozatosan közeledtek egy remélhetőleg újszerű látásmód felé.

A könyv annak magyarázatával kezdődik, hogy miért válik a tudás egyre inkább a gazdaság értékteremtő folyamatának központi elemévé, majd a vállalatokban a tudás gazdasági és kognitív elméleteit szembeállítja a pragmatikus és társadalmi megalapozottságú elméletekkel, és kritikusan vizsgálja a vállalatokban a tudásképzés térbeliségének elhanyagolt dimenzióját. A könyv a kompetenciákon és közösségeken alapuló tanulás vállalatirányítási következményeinek megvitatásával zárul, valamint azzal, hogy a nemzeti tudomány- és technológiapolitikák hogyan reagálhatnak a tanulás mint elosztott, nem kognitív, gyakorlatalapú jelenség gondolatára.