A tudás és a nemzetek gazdagsága: A gazdasági felfedezések története

Olvasói vélemények

A könyv a gazdasági növekedés elméletének fejlődését mutatja be, különös tekintettel Paul Romer hozzájárulására. Míg sok kritikus értékeli a szerző történelmi kontextusát és történetmesélő képességét, néhányan kritizálják a közgazdasági fogalmak részletességét és érthetőségét. A prózát gyakran lebilincselőnek írják le, ugyanakkor egyes olvasók szerint a könyv túlzottan sok anekdotával, rossz korrektúrával és a közgazdasági gondolatok koherens kifejtésének hiányával küszködik.

⬤ Magával ragadó és világos írásmód, amely fenntartja az olvasók érdeklődését.
⬤ Gazdag történelmi kontextus, a gazdasági kulcsfigurák színes ábrázolásával.
⬤ A közgazdasági gondolkodás fejlődése, különösen Romer hozzájárulása körül lebilincselő történetet kínál.
⬤ Alkalmas a gazdasági fogalmakba bevezetést kereső, nem műszaki beállítottságú olvasók számára.
⬤ Kiemeli a tudás és az innováció jelentőségét a gazdasági növekedésben.

⬤ Egyesek szerint a könyv túlságosan anekdotikus és felszínes, és hiányzik belőle az alapos elemzés vagy a főbb gazdasági modellek összehasonlítása.
⬤ A kritikusok a gyenge lektorálási erőfeszítésekre hívják fel a figyelmet, ami sok gépelési hibát és esetlen mondatot eredményez.
⬤ Az elbeszélés zavarossá válhat a közgazdászok életéről szóló túl sok kitérővel ahelyett, hogy a gazdasági gondolkodás fejlődésére összpontosítana.
⬤ Egyes kritikák szerint a könyv nem foglalkozik megfelelően a közgazdasági elmélet és annak gyakorlati következményei közötti kapcsolattal, különösen a nem közgazdászok számára.

(42 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Knowledge and the Wealth of Nations: A Story of Economic Discovery

Könyv tartalma:

A modern közgazdaságtan egyik legfontosabb áttörésének története köré épülő, izgalmas és hívogató utazás a modern közgazdaságtanba. 1980-ban a huszonnégy éves Paul Romer végzős hallgató a közgazdaságtan egyik legrégebbi rejtélyével foglalkozott.

Nyolc évvel később meg is oldotta. Ez a könyv annak történetét meséli el, amit új növekedéselméletnek neveznek: az Adam Smith által több mint kétszáz évvel korábban azonosított paradoxont, annak eltűnését és időnkénti felbukkanását a tizenkilencedik században, az új technikai eszközök kifejlesztését a huszadik században, és végül a diákot, aki messzebbre látott, mint a tanárai.

A maga nemében lenyűgöző új növekedési elmélet segít megmagyarázni az olyan domináns, elsőként induló cégeket, mint az IBM vagy a Microsoft, kiemeli a szellemi tulajdon értékét, és alapvető tanácsokkal látja el a gazdaság bővítésével foglalkozókat. James Gleick Káosz vagy Brian Greene Az elegáns univerzum című művéhez hasonlóan ez a feltáró könyv a tudományos kutatás élvonalába vezet bennünket; Robert Heilbroner klasszikus műve A világi filozófusok óta nem kaptunk ilyen vonzó bepillantást a közgazdaságtan alapvető tudományába.