A tudásalapú gazdaság

Olvasói vélemények

A Roberto Mangabeira Unger által írt „A tudásalapú gazdaság” című könyvről szóló kritikák kiemelik a gazdaság szélesebb körű jólét érdekében történő átalakítására vonatkozó innovatív elképzeléseket. Miközben a könyv erőteljes jövőképet mutat be, és éleslátó javaslatokat tesz az intézményi reformokra, kritikák érik absztraktsága és néha konkrét példák hiánya miatt.

A könyv a közgazdaságtan új perspektíváját mutatja be, amely befogadó és fantáziadús. Számos innovatív ötletet tartalmaz, például az oktatás és a társadalmi szerződés reformját, és egy dinamikusabb és igazságosabb gazdaságot céloz meg. Az olvasók nagyra értékelik Unger egyedi és gazdag elemzési stílusát, amely megkérdőjelezi a hagyományos gondolkodást.

A kritikusok megjegyzik, hogy az írás néha túlságosan elvont és sűrű, így konkrét példák nélkül nehezen érthető. Néhány olvasó úgy vélte, hogy a gondolatoknak jót tenne a világosabb definíciók és a valóságban való megalapozottság. Emellett a könyvet kihívást jelentő, gondos figyelmet igénylő olvasmánynak tekinthetik.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Knowledge Economy

Könyv tartalma:

Forradalmi beszámoló a tudásalapú gazdaság átalakító potenciáljáról

Adam Smith és Karl Marx felismerte, hogy a gazdaság megértésének legjobb módja a termelés legfejlettebb gyakorlatának tanulmányozása. Ma ez a gyakorlat már nem a hagyományos gyártás: ez a tudásalapú gazdaságként ismert radikálisan innovatív élvonal. A termelési rendszer minden részében továbbra is perem marad, kizárva a munkavállalók és a vállalkozások túlnyomó többségét. Ez a könyv a tudásalapú gazdaság rejtett természetét és lehetséges jövőjét tárja fel.

A tudásalapú gazdaságnak ezekre az elszigetelt élcsapatokra való korlátozódása világszerte a gazdasági stagnálás és egyenlőtlenség egyik hajtóerejévé vált. A hagyományos tömegtermelés megszűnt a gazdasági növekedéshez vezető rövidebb útként működni. Az alternatíva - a tudásalapú gazdaság elmélyült és társadalmilag befogadó formája - azonban még a leggazdagabb országokban is elérhetetlen. A kortárs politika formája mind a bal-, mind a jobboldalon azt tükrözi, hogy nem sikerült megbirkózni ezzel a dilemmával, és nem sikerült felülkerekedni rajta.

Unger megmagyarázza a tudásalapú gazdaságot a mai csonka és korlátozott formájában, és javaslatot tesz a sokak tudásalapú gazdaságához vezető útra: nemcsak a gazdasági intézmények, hanem az oktatás, a kultúra és a politika megváltoztatására is. Ahogyan Smith és Marx tette annak idején, a legfejlettebb termelési gyakorlat megértését használja fel a közgazdaságtan és a gazdaság egészének újragondolására.