Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv részletesen bemutatja azt az öt kiemelkedő magyar tudóst, akik a második világháború alatt az Egyesült Államokba menekültek, és jelentős mértékben hozzájárultak a tudományhoz és a technológiához. Bár a tartalom lebilincselő és jól megírt, néhány olvasó problémákat tapasztalt a Kindle-kiadással kapcsolatban, és a nyomtatott változatban kihívást jelentett a szedés.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és jól megírt elbeszélés öt zsidó magyar tudós életéről és hozzájárulásáról.
⬤ Történelmi kontextust biztosít, feltárja hátterüket és emigrációjuk hatását.
⬤ Tartalmaz érdekes személyes anekdotákat és a tudósok közötti kapcsolatokat.
⬤ A keményfedeles kiadást a minőségéről ismert, fényképekkel és átfogó jegyzetekkel.
⬤ A tudománytörténet kedvelőinek és a társadalomtörténet iránt érdeklődő olvasóknak egyaránt szól.
Hátrányok:⬤ A Kindle-kiadásban a lábjegyzetekkel és a navigációval kapcsolatos funkcionális problémák vannak.
⬤ A nyomtatott változatok betűmérete kicsi, így egyesek számára nehezen olvasható.
⬤ Néhány olvasó megjegyezte a részletes tudományos magyarázatok hiányát, ami csalódást okozhat azoknak, akik a technikai mélységeket keresik.
⬤ Bizonyos szakaszokat sűrűnek és rendezetlennek írtak le, ami kitartást igényel a teljes megértéshez.
(33 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Martians of Science: Five Physicists Who Changed the Twentieth Century
Könyv tartalma:
Ha a tudománynak van egy Bloomsbury-csoport megfelelője, akkor az az öt férfi, akik a huszadik századfordulón születtek Budapesten: Theodore von K'arm'an, Leo Szilard, Eugene Wigner, John von Neumann és Edward Teller. Magyarországtól Németországon át az Egyesült Államokig barátságban maradtak, és egész életükben együtt dolgoztak és hatottak egymásra. Ennek eredményeként munkájuk szerves részét képezte a huszadik század néhány legfontosabb tudományos és politikai fejleményének.
Rendkívüli tehetségek csoportját alkották: Wigner elméleti fizikai Nobel-díjat kapott; Szilárd elsőként látta meg, hogy lehetséges a neutronokon alapuló láncreakció, ő kezdeményezte a Manhattan-projektet, de elhagyta a fizikát, hogy megpróbálja korlátozni a nukleáris fegyverkezést; von Neumann fejben tudta megoldani a nehéz problémákat, és kifejlesztette a modern számítógépet a bonyolultabb problémák megoldására; von K'arm'an lett a NASA sugárhajtómű-laboratóriumának első igazgatója, megteremtve az amerikai légierő tudományos alapjait; Teller pedig a hidrogénbomba atyja volt, akinek neve ma már egyet jelent az 1980-as évek vitatott "csillagháborús" kezdeményezésével. Mindegyikük heves véleményformáló, politikailag aktív volt, és harcolt a totalitarizmus minden formája ellen.
Hargittai Istv'an fiatal magyar fizikus-kémikusként megismerhette e nagy emberek némelyikét későbbi éveikben, és a A tudomány marslakói információtartalma és emberi érdekessége az alanyokkal, családjukkal és kortársaikkal való személyes kapcsolatainak eredménye.
