A tudomány mint társadalmi létezés: Heidegger és a tudományos megismerés szociológiája

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Science as Social Existence: Heidegger and the Sociology of Scientific Knowledge

Könyv tartalma:

Ebben a merész és eredeti tanulmányban Jeff Kochan konstruktív módon ötvözi a tudományos tudás szociológiáját (SSK) Martin Heidegger korai egzisztenciális tudományfelfogásával. Kochan meggyőzően mutatja be, hogy a tudomány e látszólag meglehetősen eltérő megközelítései valójában nagyrészt összeegyeztethetők, sőt, kölcsönösen erősítik egymást.

Kochan szerint Heidegger és az SSK összekapcsolásával Heidegger tudományfilozófiáját olyan módon magyarázhatjuk, dolgozhatjuk ki és alapozhatjuk meg empirikusan, amely a társadalomtudósok és tudománytörténészek számára hozzáférhetőbbé és hasznosabbá teszi azt. Hasonlóképpen, a heideggeri fenomenológia beépítése az SSK-ba az SKK-t szilárdabb és vonzóbb módszertanná teszi a tudomány és technológia tanulmányok (STS) interdiszciplináris területének tudósai számára. Kochan úttörő Heidegger-újraértelmezése lehetővé teszi az STS tudósai számára azt is, hogy a tudományos szubjektivitásra való elvi analitikus összpontosítást fenntartsák anélkül, hogy az általuk gyakran elutasított ortodox szubjektum-objektum megkülönböztetésbe ütköznének.

A Tudomány mint társadalmi létezés az első ilyen jellegű könyv, amely a kortárs STS-kutatás szempontjából releváns témákon keresztül bontja ki érveit. Ezek közé tartozik a tudományos gyakorlat episztemológiája és metafizikája, valamint a társadalomtudományi és tudománytörténeti vizsgálatoknak megfelelő magyarázó módszerek. A Tudomány mint társadalmi létezés koncentrált hangsúlyt fektet Heidegger egzisztenciális tudományfelfogásának és a tudományos tudás történeti szociológiájának összeegyeztethetőségére, ezt a kombinációt makro- és mikrotörténeti szinten egyaránt követve.

A szépen megírt és hozzáférhető Science as Social Existence új és erőteljes eszközöket ad a tudományszociológusok és tudománytörténészek, a tudomány kulturális teoretikusai, a Heidegger-kutatók és a pluralista tudományfilozófusok kezébe.