A tudomány szerkezete - A tudományos magyarázat logikájának problémái

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik, hogy „A tudomány szerkezete” a tudomány filozófiájának sűrű és szigorú vizsgálata, amely a tudomány összetettségét és sokrétűségét hangsúlyozza, túl az egyszerű meghatározásokon. A recenzensek nagyra értékelik Ernest Nagel képességét, hogy a tudományt filozófiai kontextusba helyezi, és ezáltal számos tudományág, különösen a társadalomtudományok számára relevánssá teszi. A könyvet a tudományos magyarázat, a módszertan és a tudományos gondolkodás történeti fejlődésének különböző aspektusainak részletes feltárása miatt tartják figyelemre méltónak. A teljes megértéshez azonban jelentős előképzettséget igényel a tudományos fogalmak terén.

⬤ Alapos és szigorú vizsgálatot nyújt a tudományfilozófiáról.
⬤ Egy nagyra becsült filozófus, Ernest Nagel írta.
⬤ A tudomány népszerű értelmezésében gyakran elhanyagolt komplexitásokkal foglalkozik.
⬤ Jelentős értekezést tartalmaz a társadalomtudományokról és a természettudományokhoz való viszonyukról.
⬤ Jól strukturált fejezetek, amelyek a tudományos kutatás és módszertan különböző aspektusait tárgyalják.

⬤ Több mint 600 oldalnyi sűrű tartalom, amely egyes olvasók számára megterhelő lehet.
⬤ Az anyag teljes megértéséhez fizikai, kémiai és számtani előismeretekre van szükség.
⬤ Nem könnyű vagy könnyed olvasmány, így kevésbé hozzáférhető az általános közönség számára.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Structure of Science - Problems in the Logic of Scientific Explanation

Könyv tartalma:

„Ernest Nagel A tudomány szerkezete című műve a maga nemében kiemelkedő szabványműnek számít. Kivételesen alapos és átfogó módszertani és filozófiai feltárást kínál, amellyel e különböző területeken találkozhatunk.

Nagel értekezését a stílusának világossága, érvelésének éleslátása és a tudományos kutatás minden fontosabb ágában való szilárd megalapozottsága jellemzi. A tudomány szerkezete nagy hatású művé vált, amelyre a módszertani és filozófiai szakirodalomban széles körben hivatkoznak.

A tudományfilozófia analitikus és történeti-szociológiai megközelítései közötti közelmúltbeli viták nem csökkentették jelentőségét; sőt, úgy tűnik számomra, hogy Nagel gondolkodásának pragmatista összetevője hasznos lehet a vitatkozó iskolák közötti közeledés kialakítására irányuló erőfeszítések szempontjából."” --Carl G. Hempel.