A tudományos forradalom: Törekvések és eredmények, 1500-1700

Olvasói vélemények

A kritikák megosztott nézőpontot mutatnak a könyvvel kapcsolatban. Az egyik kritikus a Kopernikuszi és a Ptolemaiosz rendszerrel kapcsolatos állításait kifogásolja, és azt állítja, hogy a bolygómozgás magyarázata terén elért történelmi eredményeket félremagyarázza. Vitatják a szerző Galileóval és Newtonnal kapcsolatos értelmezéseit is. Ezzel szemben egy másik kritika elismeri, hogy a szerző érthetően tárja fel a tudományos forradalom összetett témáját, bár arra figyelmeztet, hogy a kulcsfontosságú pontok kiemelése túlzsúfolhatja az oldalakat.

A könyvet egyszerű és világos írásmódja miatt jegyzik, amely hatékonyan kapcsolja össze a történelmi tudományos fejleményeket. Elismerik, hogy egy összetett témát hozzáférhetővé és érthetővé tesz.

A kritikusok szerint a könyv pontatlanságokat tartalmaz a történelmi tudományos elméletekkel és állításokkal kapcsolatban, különösen a kopernikuszi előnyök tárgyalása, valamint Galilei és Newton munkásságának értelmezése során. A részletes témák felületes kezelésével kapcsolatban is vannak aggályok.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Scientific Revolution: Aspirations and Achievements, 1500-1700

Könyv tartalma:

Ez a könyv bevezetés egy nagy és bonyolult témába, amelyet tudományos forradalomnak nevezünk, és a természetről alkotott képünkben a tizenhatodik és tizenhetedik században bekövetkezett alapvető változásokra utal.

Ezek a változások a világegyetemről alkotott ősi és középkori gondolkodásmód elvetéséhez vezettek a modern tudományt szülő új gondolkodásmód javára. Jacob professzor nem tesz úgy, mintha a modern történelemben talán minden másnál jelentősebb jelentőségű átalakulás teljes történetét el tudná mesélni.

De kiemeli és áttekinti azt a hat fő fejleményt, amelyet gyakran a régi tudományról az új tudományra való áttéréshez kapcsolódó hat fő fejleménynek tartanak. A hat változás a következő: Másodszor, az arisztotelészi bináris fizika fokozatos elvetése az egyetemes erők modern fizikája javára; harmadszor, az orvosi forradalom, amely a vérkeringés felfedezésében csúcsosodott ki, és új alapokra helyezte az állati (és emberi) fiziológiát; negyedszer, az arisztotelészi ismeretelméletről a modern szkepticizmusra való áttérés; ötödször, a tudományos bizonyosság megállapítására szolgáló új módszerek kifejlesztése; és végül a világ első nemzeti, kormányok által támogatott tudományos társaságainak megalapítása a kutatás előmozdítására, a tudományos ismeretek terjesztésére és a kutatás ösztönzésére.