A tulajdonlás mítosza: Adók és igazságosság

Olvasói vélemények

A könyv meggyőző érveket sorakoztat fel az egyéni tulajdon fogalma ellen a vagyon előállításában, és hangsúlyozza a kormány és a társadalom szerepét a termelés lehetővé tételében. Azt állítja, hogy a tulajdonjogok alapvetően egy jogi konstrukció, amelyet az adózás támogat, és ennek a nézőpontnak az adózásra és a társadalmi igazságosságra gyakorolt hatásairól szóló szélesebb körű vitához vezet.

⬤ Alapos kritikát nyújt az adókkal és a tulajdonjoggal kapcsolatos libertárius nézetekről.
⬤ Érvei alátámasztására mélyen foglalkozik a filozófiai, gazdasági és jogi szakirodalommal.
⬤ Olyan meglátásokkal szolgál, amelyek megkérdőjelezik a vagyon és az adózás természetével kapcsolatos általános tévhiteket.
⬤ Az adók, a tulajdonjogok és a társadalmi igazságosság közötti kapcsolat megértéséhez elengedhetetlen olvasmányként ajánlott.

⬤ Egyes olvasók szerint az érvek túlságosan elméleti jellegűek és nehezen érthetők meg politikai filozófiai és közgazdasági előismeretek nélkül.
⬤ A kritikusok szerint a könyv elveti a tulajdonjogokkal kapcsolatos bevett nézeteket, például a Locke-i hagyományból származó nézeteket.
⬤ Egyesek szerint a könyv kollektivista ideológiát hirdet, ami elidegenítheti az ellenkező nézeteket vallókat.
⬤ Néhány kritika szerint a könyv nem foglalkozik kellőképpen a saját szemléletével kapcsolatos kritikákkal.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Myth of Ownership: Taxes and Justice

Könyv tartalma:

A kapitalista gazdaságban az adók a legfontosabb eszköz, amellyel a politikai rendszer a gyakorlatban megvalósítja a gazdasági és elosztási igazságosságról alkotott elképzelését.

Az adók erős szenvedélyeket gerjesztenek, amelyeket nemcsak a gazdasági önérdekek, hanem az igazságosságról alkotott elképzelések is táplálnak. Murphy és Nagel a magántulajdon hagyományos természetét vezérelvként kezelve megmutatják, hogy az adókat csak a tulajdonjogok átfogó rendszerének részeként lehet értékelni, amelynek létrehozásához hozzájárulnak.

Érvelésük szerint az adózás igazságossága vagy igazságtalansága csak a tulajdonjogok és jogosultságok azon rendszerében jelenthet igazságosságot vagy igazságtalanságot, amely egy adott rendszerből fakad. Murphy és Nagel az egyéni szabadság, a személyközi kötelezettségek, valamint a kollektív és a személyes felelősség etikai kérdéseit felvetve arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk, hogyan alakítja adópolitikánk a tulajdonjogok rendszerét.