Értékelés:
Pervez Musharraf „Tűzvonalban” című könyve személyes beszámolót nyújt életéről, katonai pályafutásáról és Pakisztán politikai helyzetéről. Míg egyes olvasók lebilincselőnek és lényeglátónak találták, mások bírálták, hogy öncélú, és a jelentős politikai eseményekkel kapcsolatban hiányzik belőle az objektivitás. Az emlékiratból kiderül Musharraf véleménye különböző kérdésekről, többek között a terrorizmusról és a Pakisztán előtt álló kihívásokról, de egyesek szerint nem foglalkozik alaposan a kritikus történelmi pontokkal.
Előnyök:⬤ Magával ragadó elbeszélés, amely magával ragadja az olvasót.
⬤ Személyes betekintést nyújt Musharraf életébe és gondolataiba.
⬤ Egyedülálló perspektívát kínál a pakisztáni politikáról és történelemről.
⬤ Erős terrorizmusellenes álláspont és dicséretes erőfeszítések bemutatása.
⬤ Összefüggést teremt a vezetésével olyan sorsfordító pillanatokban, mint 9/11 és a terrorizmus elleni háború.
⬤ Hiányzik a mélység az olyan alapvető kérdésekről, mint a feudalizmus Pakisztánra gyakorolt hatása.
⬤ Sok beszámolót elfogultnak vagy öncélúnak tartanak.
⬤ A történelmi események, például az Indiával folytatott háborúk kritikáját nem támasztja alá ellenvéleményekkel.
⬤ Egyes részek inkább olvashatóak fejlődési jelentésekként, mint lebilincselő elbeszélésként.
⬤ Hiányoznak a pakisztáni kihívásokkal kapcsolatos kulcsfontosságú interakciók vagy tárgyalások a globális hatalmakkal.
(173 olvasói vélemény alapján)
In the Line of Fire: A Memoir
A Time magazin szerint Pervez Musarraf pakisztáni elnök a világ legveszélyesebb állását tölti be. Kétszer is centiméterekre volt a merénylettől. Erői az al-Kaida több mint 670 tagját fogták el a hegyekben és a városokban, de sokan még mindig szabadlábon vannak és aktívak, köztük Oszama bin Laden és Ayman Al Zawahiri. Pakisztán régóta halálos ölelésben áll nukleáris szomszédjával, Indiával, és azóta, hogy 1998-ban először robbantott atombombát, két alkalommal is közel került a teljes körű háborúhoz. Miközben Musharraf elnök nemzetének biztonságáért és politikai jövőjéért küzd, a tét nem is lehetne nagyobb a világ számára.
Példátlan, hogy egy hivatalban lévő államfő olyan leleplező, részletes és lebilincselő memoárt írjon, mint az In the Line of Fire. Az olvasók most először kaphatnak első kézből betekintést a terrorizmus elleni háború központi színterére. Musharraf elnök részletesen bemutatja az Oszama és Zawahiri, valamint legfőbb hadnagyaik elleni hajtóvadászatot, a macska-egér játékot, a besúgókat, az elfogásokat és a véres tűzharcokat. Elmondja a kis híján félresikerült merényletkísérletek történetét, nemcsak maga ellen, hanem Shaukut Aziz (később miniszterelnökké választott) és a hadsereg egyik vezető tisztje (később a hadsereg vezérkari főnökének helyettese) ellen is, valamint Daniel Pearl elrablásáról és lefejezéséről, valamint a törvényszéki és a cipőbőrös nyomozásról, amely az elkövetőkre fényt derített. Részletezi a hadsereg hegyi hadműveleteit, amelyek több völgyet is tisztára söpörtek, és beszél Észak-Wazirisztán azon területeiről, ahol az al-Kaida még mindig tevékenykedik.
A terrorizmus elleni háború azonban csak egy a sok címlapra kerülő téma közül az In the Line of Fire-ben. A Musharraf elnököt 1999-ben hatalomra juttató események teljes története most először kerül elénk. Új részleteket tár fel az Indiával való 1999-es kasmíri összecsapásról (a kargili konfliktusról), és javaslatot tesz a kasmíri vita megoldására.
Portrét ad Mullah Omárról, és beszámol a vele való tárgyalásra tett pakisztáni kísérletekről. A. Q. Khanról és a fegyverek elterjesztésére szolgáló hálózatáról elmagyarázza, hogy a kormány mit és mikor tudott, és lenyűgöző részleteket tár fel Khan műveleteiről és az azokkal kapcsolatos vizsgálatokról.
Emellett Musharraf elnök számos olyan álláspontot képvisel, amely híreket fog közölni. Felszólítja a muszlim világot, hogy ismerje el Izraelt, amint létrejön egy életképes palesztin állam. Sürgeti az 1979-es pakisztáni Hudood-törvény hatályon kívül helyezését. A nők emancipációjára és a férfiakkal való teljes politikai egyenjogúságukra szólít fel. Elmondja Pakisztán szomorú történetét a demokráciával kapcsolatos tapasztalatairól, és arról, hogy mit tett annak érdekében, hogy működőképessé tegye azt.