A vadon hívása

Olvasói vélemények

A Jack London által írt The Call of the Wild (A vadon hívása) egy erőteljes történet, amely Buckot, a kutyát követi, aki a kényelmes kaliforniai életből a szánhúzó kutyák kemény valóságába kerül a klondikei aranyláz idején. A könyv a túlélés, az alkalmazkodás és a Buckban rejlő veleszületett vadság témáit járja körül, miközben szembesül a bántalmazással és a nehézségekkel. Bár az elbeszélés lebilincselő és érzelmekben gazdag, néhány olvasónak nehézséget okoz az anyag az állati szenvedés ábrázolása miatt.

⬤ Lenyűgöző történet, amely magával ragadja az olvasót, és erős érzelmeket vált ki.
⬤ Gazdag témák, többek között a túlélés, a hűség és az állatok ősi ösztönei.
⬤ Az írásmód tömör és világos, ami lehetővé teszi a könnyű vizuális képalkotást.
⬤ A hangoskönyv-verzió jól elbeszélt, ami fokozza a hallgatás élményét.
⬤ Erős jellemfejlődés, különösen Buck, a fő kutyás főhős esetében.
⬤ Klasszikusnak számít, amely jelentős irodalmi értéket és a természetről való elmélkedést kínál.

⬤ Az állatok bántalmazásának grafikus ábrázolása az érzékeny olvasók számára felkavaró lehet.
⬤ Egyes olvasók szerint egyes kiadások formátuma kényelmetlen vagy nehezen olvasható.
⬤ A témák egyes kritikusok számára túlságosan leegyszerűsítőek vagy egyoldalúak lehetnek.
⬤ A történet szomorúbb lehet a gyermekeknek szóló kalandregénytől elvártnál.
⬤ Bizonyos kiadások nemkívánatos nyomdai megoldásoktól szenvednek, amelyek befolyásolják az olvashatóságot.

(1454 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Call of the Wild

Könyv tartalma:

A vadon hívása Jack London 1903-ban megjelent rövid kalandregénye, amely a kanadai Yukonban játszódik, az 1890-es évek Klondike aranyláza idején, amikor az erős szánhúzó kutyákra nagy volt a kereslet. A regény központi szereplője egy Buck nevű kutya. A történet a kaliforniai Santa Clara Valley egyik farmján kezdődik, amikor Buckot ellopják otthonról, és eladják szánhúzó kutyaként Alaszkában. A zord környezetben fokozatosan elvadul, ahol kénytelen harcolni a túlélésért és uralkodni a többi kutyán. A végére levetkőzi a civilizáció látszatát, és az ősi ösztönökre és a tanult tapasztalatokra támaszkodva válik a vadon vezetőjévé.

London csaknem egy évet töltött a Yukonon, és megfigyelései képezik a könyv anyagának nagy részét. A történetet 1903 nyarán a Saturday Evening Post folytatásokban közölte, majd egy hónappal később könyv formájában is megjelent. A könyv nagy népszerűsége és sikere hírnevet szerzett Londonnak. A történetet már 1923-ban megfilmesítették, és azóta még több filmes adaptáció is készült belőle.

A Vadon hívása az állatregény műfajába tartozik, amelyben egy állatot antropomorfizálnak, és emberi tulajdonságokkal ruháznak fel. A történetben London emberi gondolatokat és meglátásokat tulajdonít Bucknak, olyannyira, hogy a történet megjelenésekor azzal vádolták, hogy természethamisító, amiért "természetellenes" érzéseket tulajdonít egy kutyának. Kortársaival, Frank Norrisszal és Theodore Dreiserrel együtt Londonra hatással volt az olyan európai írók naturalizmusa, mint például mérföldes Zola, amelyben olyan témák kerültek terítékre, mint az öröklődés és a környezet közötti ellentét. Richard Lehan tudós szerint London új lendületet adott a műfajnak.

A történet az amerikai pásztorélet - az amerikai irodalomban uralkodó téma - példája is, amelyben a mitikus hős visszatér a természethez. Az amerikai irodalom más szereplőihez, például Rip van Winkle-hez és Huckleberry Finnhez hasonlóan Buck is az iparosodással és a társadalmi konvenciókkal szembeni reakciót szimbolizálja a természethez való visszatéréssel. London egyszerűen, világosan és erőteljesen mutatja be a motívumot a történetben, amely motívumot később William Faulkner és Ernest Hemingway 20. századi amerikai írók is megismételték (leginkább a "Nagy kétszívű folyó"-ban) E. L. Doctorow szerint a történet "buzgón amerikai".