A vágy logikája: Bevezetés Hegel A szellem fenomenológiájába

Olvasói vélemények

A könyv Hegel „A szellem fenomenológiája” című művének olvasói számára nélkülözhetetlen útmutató, amely világos magyarázatokat és strukturált betekintést nyújt a bonyolult filozófiai fogalmakba, így felbecsülhetetlen értékű a kezdők és a hegeli dialektika mélyebb megértését keresők számára.

Az olvasók nagyra értékelik a könyv áttekinthetőségét, átfogó szerkezetét, valamint azt a képességét, hogy a megértést elősegítő összefüggéseket és példákat kínál. A könyvet a Hegel munkásságával való foglalkozáshoz szükséges kísérőnek tekintik, jól megírt és hozzáférhető, még azok számára is, akiknek nincs formális filozófiai képzettségük.

Néhány olvasó megjegyzi, hogy Hegel eredeti szövege a kalauztól függetlenül kihívást jelent, ami arra utal, hogy a Hegel iránti erős érdeklődés elengedhetetlen. Emellett előfordulhat, hogy függőséget jelentenek a kiegészítő anyagok, mivel egyesek úgy találják, hogy bizonyos részek teljesebb megértéséhez más kommentárokhoz kell fordulniuk.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Logic of Desire: An Introduction to Hegel's Phenomenology of Spirit

Könyv tartalma:

Peter Kalkavage A vágy logikája című könyve végigvezeti az olvasót Hegel nagy művén. Tekintettel a könyv legendás nehézségére, felmerülhet a kérdés: miért is próbáljuk meg egyáltalán elolvasni a Fenomenológiát? Kalkavage előszavában kifejti, hogy szerinte miért érdemes megpróbálkoznia az olvasónak:

Hegel tanulmányozását sok minden ajánlja: Hegel figyelmessége a filozófia legmélyebb, legalapvetőbb kérdéseire, az igazság megalkuvást nem ismerő keresése, a jellemzéshez és a kritikához való elképesztő tehetsége, a dolgok nagy ívűségének és a nagy távlatoknak a megbecsülése, mélységes csodálata minden hősies dolog iránt, különösen az ókori görögök iránt, a gondolkodás azon hősei iránt, akikben a filozófiai szellem először felvirradt, a modernitás minden formájára irányuló átható tekintete, érdeklődési körének hatalmas kiterjedése, és az a merész állítása, hogy az abszolút tudást egy alaposan racionális beszámolóban ragadta meg.

Kalkavage szerint a Fenomenológia a neveléstudomány legnagyobb műveinek kvartettjébe tartozik. A kvartett másik három tagja Platón Köztársasága, Dante Isteni komédiája és Rousseau Emile-ja. Egyetlen valódi filozófiai nevelés sem hagyhatja ki a modern kor eme óriásával való komoly találkozást, azzal az óriással, aki magába olvasztotta az előtte lévő szellemi életerő összes világát, és megpróbálta azokat koherens egésszé szervezni.

Ez a könyv a lehető legközelebb kerül ahhoz, hogy a „bátor nem szakember” számára - Kalkavage úr kifejezésével élve - Hegelhez szóló útmutatót adjon. Írása nyilvánvalóan Hegel és különösen a Fenomenológia hosszas és mély tanulmányozásából indul ki. Nincs benne Hegel összetett tanításának lekezelése. A szakkifejezéseket nem kerüli el, és nem rejti el egy tanulmányi kézikönyv joviális zsargonjával. Kalkavage elsajátította a nagy nehézségű témák olyan módon történő bemutatásának művészetét, amely a szakembereket és a nem szakembereket egyaránt oktatja. Különösen tanulságosnak találtam a determinált tagadás és a tudat és a fenomenológiai megfigyelő közötti különbség bemutatását. Ennek a könyvnek minden főiskolai és egyetemi könyvtárban ott kellene lennie. --Stanley Rosen.

Mivel az elmúlt harminckilenc évben filozófiát tanítottam egyetemistáknak, különösen nagyra tudom értékelni Peter Kalkavage A vágy logikája című könyvét. Ez a mű valóban hasznára válik mindenkinek, aki meg akarja tanulni, amit maga Hegel tanít első nagy kötetében. Figyelemre méltó betekintést nyújt Hegel összetett művének egészébe, valamint biztos útmutatóként szolgál minden fejezethez és gyakorlatilag minden bekezdéshez. Még a számos végjegyzet is nagyon értékes. Minden egyetemi hallgató számára, akinek a Fenomenológia bármely részét el kell olvasnia, könnyen hozzáférhetővé kellene tenni. --Dr. Donald C. Lindenmuth, Pennsylvania Állami Egyetem.

Peter Kalkavage a marylandi Annapolisban található St. John's College vezető tanára, ahol harminc éve tanít. Számos filozófiai cikk szerzője. Lefordította Platón Timaioszát, és társfordítója volt Platón Phaidójának és Szofistájának.