Értékelés:
A könyv éleslátó és revizionista áttekintést nyújt az európai integrációról, arra összpontosítva, hogy az európai államok hogyan adták át a szuverenitást Brüsszelnek. Feltárja a szakpolitikai kereslet és kínálat dinamikáját, és rávilágít a tagállamok szerepére és érdekeire. Ugyanakkor némileg cinikusan látja az uniós döntéshozatali folyamatok eredménytelenségét is, különösen a Bizottság szerepét illetően.
Előnyök:⬤ Újszerű és revizionista nézőpontot kínál az európai integrációról.
⬤ Hangsúlyozza a tagállamok szerepét és gazdasági érdekeiket.
⬤ Élénk vitákat és vitákat serkent az uniós politikaalkotásról.
⬤ A szakterület referenciamunkájaként elismert.
⬤ Az EU-politikában járatlan általános olvasók számára túlságosan speciális lehet.
⬤ Egyes részek, különösen az első fejezet, homályosak és nehezen olvashatók.
⬤ Kissé lehangoló képet ad az Európai Bizottság eredménytelenségéről.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Choice for Europe
Az Európai Közösség létrehozása a modern világpolitika legkülönlegesebb eredményei közé tartozik.
A megfigyelők azonban nem értenek egyet abban, hogy az európai kormányok miért döntöttek az alapvető gazdaságpolitikák összehangolása és a szuverén előjogok feladása mellett. Ebben a várva várt könyvben Andrew Moravcsik elemzi a régió gazdasági és politikai unió felé irányuló mozgalmának történetét.
Vajon ezek az egyesítő lépések a nemzetbiztonsági aggályok elsőbbségét, a föderalista eszmék erejét, a Jean Monnet-hoz és Jacques Delors-hoz hasonló politikai vállalkozók ügyességét vagy a technokrata tervezés diadalát bizonyítják? Moravcsik elutasítja az ilyen nézeteket. Provokatív érvelésében azt állítja, hogy a gazdasági kölcsönös gazdasági függőség volt az elsődleges erő, amely ezeket a demokráciákat arra késztette, hogy ebbe a meglepő irányba mozduljanak el. A politikusok racionálisan a nemzeti gazdasági előnyökre törekedtek az aszimmetrikus kölcsönös függőség kihasználásával és az intézményi kötelezettségvállalások manipulálásával.
Németországra, Franciaországra és Nagy-Britanniára összpontosítva Moravcsik megvizsgálja azt az öt meghatározó megállapodást, amelyek az integrációt előrevitték. Arra törekszik, hogy az európai egység történeti tanulmányozását újra integrálja a nemzetközi együttműködés forrásainak elméleti vizsgálatával.