A választás fegyverei: A precíziós irányított lőszerek fejlesztése

Olvasói vélemények

A könyv történeti és technikai áttekintést nyújt a precíziós irányított lőszerek (PGM) fejlesztéséről, különös tekintettel a Paveway fegyversorozatra és annak a nemzetvédelmi politikára gyakorolt hatására. Bár a történelmi elbeszélés és a technikai szempontok lebilincselőek, egyes olvasók több beszámolót vártak a legújabb fejlesztésekről és a modern hadviselésre gyakorolt hatásokról.

Magával ragadó történelmi beszámoló, jól megírt, lenyűgöző történetek a bombák pontosságának javítására tett korai kísérletekről, lényeglátó a PGM-ek politikai következményeiről, különösen erős fejezetek a TI lézerirányítású bombák fejlesztéséről.

Hiányzik a PGM-doktrína és az iraki és afganisztáni használat legújabb fejleményeinek tárgyalása, nem teljesültek az olyan modern rendszerek, mint a JDAM-ok és az SDB-k technikai részletességére vagy tárgyalására vonatkozó elvárások, az általános hangsúly nem minden olvasó számára lehet vonzó.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Weapons of Choice: The Development of Precision Guided Munitions

Könyv tartalma:

Az intelligens fegyverek története és bevetése

Az Egyesült Államokban a precíziós irányított lőszerek - PGM-ek - kifejlesztésére irányuló erőfeszítések az első világháború alatt kezdődtek, és az 1920-as évekre egy "légi torpedó" kifejlesztését eredményezték. Míg a második világháborút a nagyszabású stratégiai bombázások uralták - lényegében tonnaszámra szórták ki a szabadon hulló lőszereket abban a reményben, hogy eltalálnak valami fontosat -, a háborúban mindkét fél olyan légi lőszerek kifejlesztésén dolgozott, amelyeket a célpont felé lehetett irányítani. A háború után azonban az amerikai nemzetbiztonsági politika az atombombára összpontosított, amely aligha olyan fegyver, amelyet pontosan kellett volna irányítani.

Az atomfegyverek hangsúlyozásának ára az amerikai taktikák és fegyverzeti rendszerek általános alkalmatlanságában mutatkozott meg a vietnami háború során. Az ebben a konfliktusban levont tanulságok, valamint az aerodinamika, a lézerek és a szilárdtest-elektronika terén bekövetkezett gyors technológiai fejlődés drámaian közelebb vitte a légierőt a modern hadviselésben ma kulcsfontosságúnak tekintett "sebészi csapáshoz". Az új technológia vonzó választási lehetőségeket és opciókat teremtett az amerikai politikai döntéshozók és a tábori parancsnokok számára, és az arab-izraeli háborúk, az Egyesült Államok Líbia elleni rajtaütése, valamint a legdrámaibb módon az első Öbölháború eseményei egyre nagyobb igényt támasztottak a precíziós fegyverek iránt.

Az a kilátás, hogy a fegyvereket gyors repülőgépek segítségével pontosan az ellenség ajtajáig juttatják el, olyan háborút látszik előrevetíteni, amelyben szükségtelenné válik a szárazföldi csapatok zűrös és politikailag kockázatos bevetése. Az ilyen fegyverekben rejlő lehetőségek és stratégiai korlátaik az Öböl-háborút és az iraki háborút élő színtérré tették annak felmérésére, hogy az ilyen fegyverek mire képesek és mire nem, és fontos következményekkel járnak a jövőbeli hadviselés tervezése szempontjából.