A vándorlegeltetés és Írország hegyvidékeinek kialakulása, 1550-1900

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Transhumance and the Making of Ireland's Uplands, 1550-1900

Könyv tartalma:

Az első teljes körű áttekintés arról, hogyan működött a vándorlegeltetés Írországban a tizenhatodik századtól a huszadik század elejéig.

NYERTES: American Conference for Irish Studies Donald Murphy Prize for Distinguished First Book 2021.

Különdíj: Special Commendation, Publication Prize in Irish History, NUI Awards 2021.

SHORTLISTED: European Association of Archaeologists Book Prize 2023.

A szarvasmarha-tenyésztés ma Írországban, Nagy-Britanniában és Északnyugat-Európa nagy részén meglehetősen szedimentális gyakorlat. A nem is olyan távoli múltban azonban sok vidéki háztartás számára gyakori volt, hogy nyárra hegyi és hegyvidéki legelőkre vitték jószágaikat. Sőt, a néprajzi beszámolók arra utalnak, hogy jelentős számú ember maradt a szezonális hegyvidéki településeken, hogy megfejje a teheneket, és vajat és sajtot készítsen. A XIX. és XX. században azonban ezek a mozgalmak szinte teljesen megszűntek, ami azt jelenti, hogy a vándorlegeltetés ma már főként az alpesi és mediterrán tájakhoz kötődik.

Ez a könyv az első jelentős interdiszciplináris megközelítés a vándorlegeltetés sokféleségének és hanyatlásának észak-európai kontextusban. Az 1550 és 1900 közötti Írországra összpontosítva bemutatja, hogy a hegyvidékek értékes erőforrásokat jelentettek, amelyek lehetővé tették a bérlő háztartások számára, hogy nagyobb állatállományt tartsanak fenn, és alkalmazkodjanak a globális gazdasági trendekhez. A tanulmány társadalmi kontextusba helyezi ezt a gyakorlatot, és bemutatja, hogy a vándorlegeltetéshez a közös legeltetés jól szervezett rendszereire volt szükség, valamint hogy a tejelő tehenek gondozása sok vidéki közösségben a fiatal nők számára az átmenet rítusát jelentette.