Értékelés:
A könyv Frans Masereel fametszeteit mutatja be, amelyek a két világháború közötti városi életet ábrázolják. Bár a kötetet a bonyolult képi világáért és érzelmi mélységéért dicsérik, egyes olvasók a nyomdai minőséget hiányosnak, az illusztrációk kis méretét pedig kiábrándítónak találják. Az elbeszélés koherenciájának és a kiegészítő információk hiányát is kritika érte.
Előnyök:⬤ Mesteri és bonyolult fametszetű illusztrációk, amelyek megragadják a városi élet lényegét.
⬤ Történelmi perspektívát és erőteljes, társadalmi témákat tükröző képi világot kínál.
⬤ A művészet személyes értelmezésre és elkötelezettségre ösztönöz.
⬤ Egyedülálló technika, amely érzelmileg és intellektuálisan egyaránt hat.
⬤ Nyomtatási minőségi problémák, beleértve a vékony, hullámos oldalakat és a tinta elmosódását.
⬤ Az illusztrációk kis mérete, ami a minimális érték érzetét kelti.
⬤ A narratív struktúra és a kiegészítő szöveg hiánya; nincs további kontextus.
⬤ Néhány olvasó zavarosnak vagy összefüggéstelennek találta a vizuális stílust.
(40 olvasói vélemény alapján)
The City: A Vision in Woodcuts
„Egy abszolút dal egy folyamatos látogatáshoz az időtlenséggel.” -- The New York Times.
Az expresszionizmus mesterének e képregénye a világháborúk közötti városi Európa lenyűgöző ábrázolását kínálja. Először 1925-ben jelent meg Németországban, és a feszült és dinamikus weimari korszak felejthetetlen képeit mutatja be 100 figyelemre méltó erejű és szépségű fametszetben.
A belga születésű Frans Masereel (1889-1972), aki az első világháború idején pacifista volt, szimpatizált a munkásosztályok küzdelmeivel, és arra törekedett, hogy művészetét a hétköznapi emberek számára is elérhetővé tegye. Megidéző erejű fametszetei a munka és a szabadidő, a gazdagság és a nélkülözés, az öröm és a magány jeleneteit mutatják be. A nácik által betiltott Masereel műveit a kommunista országokban is népszerűsítették; a művész azonban távol tartotta magát a politikai hovatartozástól. Látásmódjának tisztasága túlmutat a képek propagandisztikus felhasználásán, amelyek az elnyomás és az igazságtalanság időtlen vádjaként állnak.
Thomas Mann úgy jellemezte Masereel műveit, hogy „olyan furcsán lenyűgözőek, olyan mélyen érzőek, olyan gazdagok gondolatokban, hogy az ember soha nem fárad bele a nézegetésükbe”. Az epikus és kíméletlen terjedelmű A város továbbra is hatással van a modern képzőművészetre és grafikára, miközben egy letűnt korszak hangulatát idézi fel.
