A vasszekér

Olvasói vélemények

Az eredetileg 1909-ben megjelent, Lucy Moffatt által lefordított A vasszekér vegyes kritikákat kapott. Míg egyes olvasók dicsérték hangulatos írását és időtlen vonzerejét, mások lassúnak és kiszámíthatónak találták. Sokan értékelték a régi környezetet és az érdekes karaktereket, míg néhányan úgy érezték, hogy a könyv elavult, és hiányzik belőle a feszültség. Összességében úgy tűnik, inkább a klasszikus krimik rajongóinak, mint a gyors tempójú thrillereket kereső modern olvasóknak tetszik.

⬤ Remek hangulatú és elegánsan megírt.
⬤ Időtlen és magával ragadó, csavaros cselekmény, amely a klasszikus detektívtörténetekre emlékeztet.
⬤ Jól kidolgozott karakterek és érdekes helyszínek a régi Norvégiában.
⬤ Jó fordítás, amely megőrzi az eredeti mű varázsát.
⬤ Rövid és viszonylag könnyen olvasható, így a klasszikus krimik iránt érdeklődők számára is hozzáférhető.

⬤ Lassú tempó, több lassú részlettel az elbeszélés során.
⬤ Kiszámítható cselekmény
⬤ Sok olvasó hamar rájött a gyilkosra.
⬤ Az írás egyes részei elavultnak és túlságosan formálisnak tűnnek a mai olvasók számára.
⬤ Vegyes vélemények a karakterek mélységéről
⬤ Néhány karaktert irritálónak éreztek.
⬤ Nem biztos, hogy jól fog hangzani azok számára, akik a kortárs feszültséget keresik.

(39 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Iron Chariot

Könyv tartalma:

Egy forró nyári napon egy norvég sziget vendégházában nyaralók megdöbbenve tapasztalják, hogy egy vendégtársukat meggyilkolták egy kietlen síkságon. A névtelen elbeszélő, egy író volt az utolsó, aki élve látta az áldozatot; nem sokkal később „láncok csörgéséhez” hasonló zaj zavarta meg.

Egy helybéli elmondja neki, hogy ez „a vasszekér”, amely állítólag a halált jelzi. Asbjorn Krag nyomozót a fővárosból, Krisztiániából hívják, és nekilát a gyilkosság kivizsgálásának. Amikor a síkságon hasonló haláleset történik, azt ismét a vasszekér hátborzongató hangja előzi meg, amely nem hagy nyomokat.

A rejtélyt csak fokozza a rejtély, amikor kiderül, hogy az áldozat egy olyan férfi, akiről azt hitték, hogy évekkel korábban halt meg. Az elbeszélőt akarva-akaratlanul bevonják a nyomozásba, és a rejtélyes nyomozó látszólagos tétlensége zavarba hozza, a kibontakozó események pedig nyugtalanítják.

Ezek kezdik megviselni a lelki jólétét, és a rettegés állapotába süllyed, amit a faházban, ahol megszállt, rejtélyes események súlyosbítanak. Nyugtalansága olyan mélyreható, hogy úgy érzi, el kell hagynia a szigetet.

Ekkor Krag megígéri neki, hogy elárulja a rejtély megoldását.