Olvasói vélemények
Összegzés:Richard Vague könyve átfogó elemzést nyújt az elmúlt 200 év gazdasági válságairól, különös tekintettel a növekvő magánadósság káros hatásaira. Történelmi betekintést nyújt és világos tézist fogalmaz meg a pénzügyi összeomlások ciklikus jellegéről, különösen hangsúlyozva, hogy a túlzott magánhitelezés a válságok közös mozgatórugója.
Előnyök:A könyv jól megalapozott, könnyen olvasható, és meggyőző érveket sorakoztat fel a pénzügyi válságok okairól, különösen a magánadósság szerepéről. A könyv a pénzügyi háttérrel nem rendelkezők számára is hozzáférhető, és történelmi példákon keresztül nyújt betekintést. Sok olvasó találta tanulságosnak, inspirálónak, és értékes forrásnak a gazdaság megértéséhez.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy találta, hogy a könyv túlságosan részletes vagy tele van információval, ami kevésbé vonzóvá teszi az alkalmi olvasók számára. A kritikusok megemlítették, hogy az elemzés túlságosan leegyszerűsítheti az összetett gazdasági eseményeket, és vannak olyan állítások, amelyek szerint más tényezőkkel, például a központi banki politikával és az államadóssággal nem foglalkozik kellőképpen.
(22 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
A Brief History of Doom: Two Hundred Years of Financial Crises
Könyv tartalma:
A posztindusztriális gazdaságokban újra és újra előfordulnak pénzügyi válságok, és ezek rendkívül károsak. Richard Vague a bankszektorban eltöltött sokéves munkája során szerzett tapasztalatokra és hatalmas adathalmazra támaszkodva azt állítja, hogy az ilyen válságok olyan mintát követnek, amely kiszámíthatóvá és elkerülhetővé teszi őket.
Az A Brief History of Doom (A végzet rövid története) az elmúlt 200 évben az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban, Japánban és Kínában bekövetkezett jelentős válságok sorozatát vizsgálja, beleértve a nagy gazdasági világválságot és a 2008-as gazdasági összeomlást is. Vague bemutatja, hogy a magánadósság túlzott felhalmozódása minden más változónál jobban magyarázza és előrejelzi a pénzügyi válságokat. Egy sor világos és lebilincselő fejezetben mutatja be, hogy a hitelek gyors növekedése minden esetben széleskörű túlkapacitást eredményezett, ami aztán a rossz hitelek terjedéséhez és bankcsődökhöz vezetett. Vague szerint ez a körforgás a pénzügyi válságok lényege, és az a forgatókönyv, amelyet azok változatlanul követnek.
A pénzügyi válságok története alapvetően a magánadósság és az elszabadult hitelezés története. Vague meggyőződése, hogy hatalmunkban áll megtörni ezt a ciklust, és olyan eszközöket kínál, amelyek segítségével a politikusok, bankárok és magánszemélyek felismerhetik a veszélyt jelző jeleket, és reagálhatnak rájuk, mielőtt a ciklus újra kezdődne.
