A véletlen birodalom: Izrael és a települések születése, 1967-1977

Olvasói vélemények

A könyv vegyes kritikákat kap, dicsérik az izraeli településekkel kapcsolatos részletes kutatásokat és történelmi betekintést, míg egyes olvasók aggodalmukat fejezik ki az elfogultság és az ideológiai beállítottság miatt.

A könyv jól kutatott, alaposan dokumentált, és részletes történetet nyújt az izraeli településekről, különböző forrásokból, többek között naplókból és archívumokból származó tényeket ismertetve. Sokan kiegyensúlyozottnak és értékesnek találják az izraeli-palesztin helyzet összetettségének megértéséhez. Betekintést nyújt a kor politikai dinamikájába és a településpolitika mögött meghúzódó motivációkba, így a téma iránt érdeklődők számára alapvető olvasmány.

Néhány olvasó elfogultnak tartja a könyvet, különösen a cionizmus és Izrael ellen, azt állítva, hogy a könyv végig anticionista célokat szolgál. Kritika éri a történelmi események bemutatását és azt, hogy a szerző bizonyos forrásokra támaszkodik, ami egyesek szerint torzíthatja a tágabb összefüggéseket. Emellett néhány kritikus megjegyzi, hogy a cím nem tükrözi pontosan a könyv tartalmát, ami némi zavart okoz a könyv témáit illetően.

(29 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Accidental Empire: Israel and the Birth of the Settlements, 1967-1977

Könyv tartalma:

"Figyelemreméltóan éleslátó... Egy úttörő felülvizsgálat, amely megérdemli, hogy átformálja az egész vitát... Szárnyal.” - The New York Times Book Review

A The Accidental Empire című könyvében Gershom Gorenberg a telepesmozgalom különös születését vizsgálja a hatnapos háborút követő tíz évben, és megállapítja, hogy az ugyanúgy a munkáspárti szocializmus, mint a vallási szélsőségesség gyermeke volt. Az izraeli történelem óriásai - Dajan, Meir, Eshkol, Allon - mind fontos szerepet játszottak ebben a drámában, csakúgy, mint olyan kortárs személyiségek, mint Sharon, Rabin és Peres. Gorenberg azt is bemutatja, hogy három amerikai elnök hogyan hunyt szemet a területeken zajló események felett, és feltárja, hogy milyen stratégiai okokból tették ezt.

Az újonnan megnyitott archívumokra és kiterjedt interjúkra támaszkodva Gorenberg megkérdőjelezi mindazt, amit tudni vélünk erről a Közel-Keletet továbbra is kísértő kérdésről.