Értékelés:
Eric Reno „The Accidental Educator” című könyve nagy elismerést váltott ki a szerző személyes és szakmai útját az oktatásban bemutató, mélyreható memoárja miatt. Értékes tanulságokkal szolgál azok számára, akik az oktatási vezetői pályát fontolgatják, különösen a közösségi főiskolákon. A kritikusok kiemelik a szerző kivételes írói stílusát és azt a képességét, hogy mélyen elgondolkodik a tapasztalatairól.
Előnyök:⬤ Értékes meglátások pedagógusok és leendő vezetők számára.
⬤ Kiváló írói stílus, amely magával ragadó és irodalmias.
⬤ Átélhető tapasztalatokat és nosztalgikus elemeket kínál a hasonló háttérrel rendelkező olvasók számára.
⬤ Világos és motiváló üzenetek az oktatásban való sikerről.
A kritikákban nem szerepel kifejezetten, bár egyesek szerint a memoár csak oktatási kontextusra korlátozódik.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Accidental Educator: Life-Defining Stories of Rites and Wrongs
Eric Reno arra törekedett, hogy az egy életen át megélt életekről írjon. Emlékiratait ahhoz hasonlóan szerkeszti, ahogyan a francia impresszionista festményeket tapasztalja az ember, az orr a vászonra tomboló színekkel kápráztatja el a szemet, de a visszavonuláskor formák és árnyékok bontakoznak ki. A festmény szépsége a távolság és a szögek változásával növekszik, különböző érzelmeket generálva, miközben többféle történetet látunk. Hasonló tapasztalati metaforával, memoárjaiban életet meghatározó történeteket mesél el, és osztja meg a megismert emberek, megélt helyek, meghozott döntések, tragédiák és örömteli élmények betekintését egyaránt.
Eric részt vett a 20. század végének és a 21. század elejének számos történelmi eseményében. Egy évvel az érettségi után a légierő hírszerzési elemzőjeként az Egyesült Királyságban figyelte a hidegháborús eseményeket, köztük a berlini fal építését, a kubai rakétaválságot, a Kennedy-gyilkosságot és a vietnami konfliktus kezdetét. Az Egyesült Királyságban eltöltött három év felkészítette arra, hogy családja első főiskolai diplomával rendelkező tagja legyen, és elősegítette azt a késői vágyát, hogy pedagógus legyen.
Híres találkozások: Brian Piccolo futballista, aki a tenyerében tartotta az 1955-ös Brooklyn Dodgers első világbajnokát, egy hét Maya Angelou csodálatában, egy félév Harry Crews regényíró bűvöletében, egy szemléletformáló telefonbeszélgetés Judith Ortiz Cofer költővel, egy elragadó délutáni találkozás Carmen McRae-vel, egy este Dave Brubeck és családja társaságában, vacsora Julian Bonddal és tanácsok Julian Bondtól, és egy karriermentő év bátorítás Elizabeth Sneadtól.
