Értékelés:

Imogen Crimp „Egy nagyon szép lány” című könyve sokféle reakciót váltott ki az olvasókból. A könyv Anna, egy fiatal londoni operaénekesnő és Maxszel, egy idősebb bankárral való viharos kapcsolatának történetét meséli el. Míg egyes olvasók mélyen átélhetőnek és hitelesen megírtnak találták az elbeszélést, mások a vontatottság és a jellemfejlődés hiánya miatt kritizálták. A korai felnőttkor kihívásainak, a szerelemnek, az ambíciónak, valamint a személyes álmok és a romantikus kapcsolatok közötti küzdelemnek a témái központi szerepet játszanak a történetben, ami különböző értelmezésekre késztet.
Előnyök:Az írást gyakran dicsérik a hitelességéért és érzelmi mélységéért, amely hatékonyan érzékelteti a korai felnőttkor küzdelmeit, különösen az előadóművészet versenyszférájában. Sok olvasó rokonszenvesnek találta a szereplőket, különösen Annát, és nagyra értékelte az olyan összetett témák feltárását, mint a szerelem, a becsvágy és a kapcsolatok hatalmi dinamikája. A lebilincselő prózát és az élénk jellemábrázolást is erősségként emelték ki.
Hátrányok:A kritikusok rámutattak a tempó problémáira, jelezve, hogy a könyv egyes részei elhúzódtak, míg más részek kapkodónak tűntek. A főszereplőt, Annát egyesek éretlennek és unalmasnak tartották, ami a döntéseivel kapcsolatos frusztrációhoz vezetett. A befejezés sok olvasót elégedetlenül hagyott, mivel úgy érezték, hogy nem született megoldás. Emellett egyesek úgy érezték, hogy a történet nem tárta fel teljesen a kapcsolatokkal és a személyes fejlődéssel kapcsolatos lehetséges sötétebb témákat.
(24 olvasói vélemény alapján)
"Imogen Crimp élvezetes debütáló regénye... egy túlságosan is valóságos emlékeztető arról, hogy mit jelent húszas éveiben járó nőnek lenni...". - The New York Times
Gyengéd, lesújtó, szellemes. És mélyen igaz. A Sweetbitter és a Normal People találkozása." - Meg Mason, a Sorrow and Bliss szerzője
Imogen Crimp A Very Nice Girl című könyve harapósan őszinte, sötéten vicces debütálás ambícióról, szexről, hatalomról és szerelemről, és feltárja azokat az időtlen kérdéseket, hogy milyen fiatalnak lenni, milyen az, amikor az ember azt akarja, hogy akarják, és milyen az, amikor megtalálja a hivatását, de elveszíti az utat hozzá.
Anna nem illik be a társadalomba. Sem a gazdag osztálytársaihoz a válogatott londoni konzervatóriumban, ahol váratlanul helyet nyer az egyetem után, sem a családjához, amelyet hátrahagyott, és végképp nem Maxhoz, a férfihoz, akivel abban a bárban találkozik, ahol pénzért énekel. A férfi minden, ami a lány nem - gazdag, precízre szabott, olvashatatlan -, és Anna hamarosan rákattan, kétségbeesetten próbálja megtartani a férfi figyelmét, és eltökélten figyelmen kívül hagyja a figyelmeztető jeleket, amelyek arra utalnak, hogy ez a kapcsolat mérgező lehet.
Ahogy Anna a fárasztó próbák és a brutális meghallgatások között ingázik, két ellentétes vágy között találja magát: a vágy, hogy ápolhassa kezdődő énekesi karrierjét, amihez osztatlan figyelme szükséges, és az emberi kapcsolatok utáni vágyakozás. Amikor a tét egyre nő, és a szerepek, amelyeket játszik - mind a színpadon, mind a színpadon kívül - kezdik úgy érezni, hogy mindent felemészt, Annának számolnia kell azzal a ténnyel, hogy azzal, hogy gondosan teljesíti azt, amit nőként elvárnak tőle, azt kockáztatja, hogy teljesen szem elől téveszti önmagát.
Az egyszerre rendkívül kortárs és klasszikus Egy nagyon szép lány arra emlékeztet bennünket, hogy még akkor is megvan a hatalmunk, ha egyszer már birtokba vettük a sorsunkat, még mindig képesek vagyunk lángra lobbantani mindent, ami nekünk kedves.