Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.
Geography of Loss
Judit versei csontközeliek, földhözragadtak, organikusak. Miközben elismerik a gyászt, a veszteséget, a szenvedést, felemelik és átalakítják azt. A szénből gyémánt lesz. A veszteségből jön a fény.
-Jan Phillips, író, előadó, művész és aktivista.
„A veszteség földrajzában Judith Prest emlékeztet minket: „Néha / egy sötét napra / van szükség, hogy megtaláljam / a saját fényemet”, ahogy feltérképezi azokat az eltávozásokat, amelyeket a népeknek egyaránt el kell viselniük és le kell győzniük, amennyire csak tudnak. Dédnagynénik, mindkét szülő, egy szeretett halott nagymama, akinek a spatulája eltűnik, és hiányt teremt, amit az emlékezés tölt ki. A halál „diszharmonikus hangjai” ellenére, folytatják ezek a versek, ez az, amit emberként teszünk, amíg még „A most alatt is szellemfák körvonalai állnak őrködve, tanúskodva.”.
-Sean Thomas Dougherty, a The Second O of Sorrow szerzője.
Judith versei elegánsan és mégis egyszerűen beszélnek a veszteségről, az életről és a szerelemről. Személyes élményeiről szóló megrendítő szavai megcsapolják annak egyetemes tapasztalatát, hogy mit jelent embernek lenni, kapcsolódni, szeretni, elveszíteni és folytatni. A szavai által megragadva az ember mélyen érezhet, talán sírhat, talán nevethet, és minden bizonnyal megváltozik.
-Trish Ford, hospice orvos.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)