Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
The Victorian Freak Show: The Significance of Disability and Physical Differences in 19th-Century Fiction
A viktoriánus kori torzszülött show egyszerre volt mainstream és felforgató. A különös, egzotikus és izgató testek látványosságai a tizenkilencedik század nagy részében nagy középosztálybeli közönséget vonzottak Angliában, és a fellépő torzszülöttekről készült emlékképek még a viktoriánus családi albumokba is bekerültek. Ugyanakkor a torzszülött-show-k képei és gyakorlatai sokkolták a viktoriánus érzékenységet, és vitát váltottak ki mind a fizikai normalitás határairól, mind a szórakoztatás erkölcsösségéről. A torzszülött show marketing taktikái gyakran használták fel az általános ideológiai feltevéseket - például a kötelező női háziasítást és a brit birodalmi tekintélyt -, de ezeket az elképzeléseket a mókaházi tükör szürreális torzításával tükrözték. Nem meglepő, hogy a középosztálybeli viktoriánus olvasók számára írt népszerű regényirodalom is a szélsőséges testi másság képeit hívja segítségül, és a tizenkilencedik századi regényirodalomban szereplő furcsa testalkatú karakterek értelmes kérdéseket vetnek fel a testi másság és a viktoriánus életet alakító társadalmi elvárások közötti összefüggésekről. A fogyatékosságtudományok tudományos diszciplínája az elmúlt évtizedekben alakult ki, hogy ösztönözze a fogyatékosság és a testi másság jelentőségének esztétikai, filozófiai és politikai megvitatását.
Ez a terület végső soron a normától eltérő testűek jogainak és társadalmi szerepeinek kiterjesztésére törekszik, de azt is vizsgálja, hogy a művészet, az irodalom, a látvány és más kulturális hagyományok milyen finom módokon kódolják ideológiai jelentéssel a fizikai különbséget. Ahogyan a feminizmus, a queer-elmélet és a kultúrakutatás más területei a test sajátos reprezentációival és a társadalmi hatalom nagyobb rendszereivel foglalkoztak, amelyek alakítják, hogyan látjuk és értelmezzük a testiséget, úgy a fogyatékosságtudomány is arra törekszik, hogy a kulturális alkotásokat a testi másság fényében vizsgálja újra, és megvilágítsa, hogy a fizikai testek hogyan nyitják meg vagy zárják el a hatalomhoz való hozzáférést. Ez a könyv a fogyatékosságtudományok gyakorlatát a viktoriánus populáris regényirodalom kontextusában alkalmazza. Új utakat kínál a tizenkilencedik század néhány legkedveltebb írójának műveinek olvasásához a testi mássághoz való hozzáállásukon keresztül. Arra is törekszik, hogy megújítsa a kritikai érdeklődést a népszerű regények iránt, amelyek - bár a tudományos világban ritkán tanítják őket - mégis összetett, érdekes portrékat festenek a viktoriánus ideológiáról és tapasztalatról. Ez a könyv elsősorban a viktoriánus népszerű regényirodalomban, többek között Charles Dickens, Wilkie Collins, Guy de Maupassant, Florence Marryat és Lewis Carroll műveiben megjelenő torzszülöttképek esztétikai elemzése.
Azt állítja, hogy a normális állapot meghatározására és védelmére irányuló erős tizenkilencedik századi törekvés ellenére a viktoriánus fikcióban a radikális fizikai másság képei gyakran meglepően pozitív módon jelennek meg. A viktoriánus regények konvencionálisabb képi világába betolakodó törpék, kövérek és szakállas hölgyek arra szolgálnak, hogy megváltoztassák e művek fő cselekményeinek és szereplőinek jelentését, olykor kiélezve a szegényekkel vagy fogyatékkal élőkkel való XIX. századi bánásmód szatíráit, máskor új vonásokat és viselkedési formákat kínálva a korlátozó társadalmi normák kiegészítéseként. Ez a könyv különösen rámutat a freak show kulturális ikonográfiája és a nőkre és lányokra vonatkozó középosztálybeli ideálokra adott szépirodalmi válaszok közötti váratlan összefüggésekre. Azt állítja, hogy a pozitívan kódolt másság képei - például Dickens kövér nőinek eltúlzott gondoskodása és Collins és Marryat szakállas hölgyeinek hagyományosan férfias erőssége - a viktoriánus ideológiát a befogadóbb és rugalmasabb nemi normák felé terelik. A The Victorian Freak Show a tizenkilencedik századi szépirodalom kutatóinak, valamint a fogyatékossági jogokkal vagy az ideológia és a test kapcsolatával foglalkozó olvasóknak is érdekes lesz.