A világ írástudása: Hogyan állnak az országok a rangsorban és miért számít ez

Olvasói vélemények

A könyvet dicsérik társalgási stílusa és az írástudással foglalkozó szakemberek számára való relevanciája miatt, amely a világ műveltségének történelmi hátterét, mérési módszereit és az iskolai oktatásra gyakorolt hatását tárja fel. Ugyanakkor hiányzik belőle a szélesebb kulturális perspektíva, és néha túlságosan is a statisztikákra támaszkodik.

⬤ Beszélgetős és magával ragadó írói stílus
⬤ releváns az írástudással foglalkozó szakemberek számára
⬤ átfogó történelmi kontextus
⬤ a műveltség mérési módszereinek jó magyarázata
⬤ pontosan bemutatja az általános és középiskolai oktatás helyzetét
⬤ tárgyalja a könyvtárak és a média szerepét az írástudásban
⬤ betekintést nyújt a tudásalapú gazdaságok jövőjébe.

⬤ Az Egyesült Államokon és az Egyesült Királyságon kívüli korlátozott kulturális perspektívák
⬤ mélyebben elmélyedhetne a műveltség gyakorlati alkalmazásaiban
⬤ a statisztikákra való hagyatkozás egyes olvasókat túlterhelhet.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

World Literacy: How Countries Rank and Why It Matters

Könyv tartalma:

A nemzetközi írástudás-felmérések bőséges adatokat szolgáltattak a nemzetek rangsorolásához, a növekedés feltérképezéséhez és a hibáztatáshoz. Ez a könyv összefoglalja ezeknek a felméréseknek az eredményeit, amelyek hasznos kiindulópontot biztosítanak a világ írástudásának fejlődéséhez, és megvizsgálja az írástudó magatartást világszerte, mind a legkülönbözőbb nemzetek lakosságának olvasási képességét, mind az írástudó magatartás gyakorlatát ezekben a nemzetekben.

A szerző, Jack Miller The World's Most Literate Nations (A világ legműveltebb nemzetei) című, nemzetközileg megjelent tanulmányára támaszkodva a világ írástudásának kialakuló tendenciáit és a politikai, gazdasági és társadalmi tényezőkkel való kapcsolatukat vizsgálja. Az írástudás, és különösen az írástudó magatartás gyakorlata olyan szemüvegen keresztül szemléltetik az országok gazdasági fejlődését, a nemek közötti egyenlőséget, az erőforrások felhasználását és az etnikai megkülönböztetést. Ez a könyv mindenekelőtt a pályákról szól.

A történelmi összefüggésekkel kezdődik, amelyeket az írástudó kultúrák támogatásának szempontjából ír le. Különböző adatforrások alapján ezeket a tendenciákat a jelenig követjük nyomon, majd előre vetítjük.

A nemzetek írásbeliséggel kapcsolatos jövőjét tárgyalja, és azt, hogy ezek hogyan kapcsolódnak gazdasági és szociokulturális fejlődésükhöz. Ez a könyv egyedülálló abban, hogy szélesebb perspektívát nyújt egy megoldhatatlan problémára, olyan nézőpontot, amely hasznos meglátásokat nyújt a politika tájékoztatásához, és hogy olyan releváns adatforrások sokaságát hozza össze, amelyek jellemzően nem kapcsolódnak az írni-olvasni tudás állapotához.