A világ összes tudása: Az enciklopédia rendkívüli története

Olvasói vélemények

A könyv jól megírt tanulmány az enciklopédiák történetéről, különös tekintettel az Encyclopedia Britannicára és annak fejlődésére egészen napjainkig, a Wikipédiáig. Egyesíti a humort, a személyes anekdotákat és a történelmi ismeretek bemutatásának éleslátó kritikáját. Míg sok olvasó lebilincselőnek és informatívnak találja, egyesek szerint a Britannica felé hajlik, és ezzel potenciálisan háttérbe szorítja a többi alternatívát.

⬤ Jól megírt és magával ragadó, remek humorérzékkel
⬤ rengeteg információt nyújt
⬤ szórakoztató történetek az enciklopédiákról
⬤ a tudás szubjektivitásáról való elmélkedésre ösztönöz
⬤ alkalmas a homályos történelmi tények iránt érdeklődő olvasók számára
⬤ nosztalgikus pillantást vet a hagyományos enciklopédiákra.

⬤ Egyes olvasók úgy találhatják, hogy a hangsúly túlságosan a Britannicára összpontosul, elhanyagolva a konkurenciát
⬤ unalmasnak tűnhet a történelem iránt nem érdeklődők számára
⬤ esetenként önkényes szervezés
⬤ nem biztos, hogy mindenki számára lebilincselő lesz.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

All the Knowledge in the World: The Extraordinary History of the Encyclopedia

Könyv tartalma:

Az "eszelősen okos" (Boston Globe) Simon Garfield, a New York Times bestseller szerzője a Csak az én típusom című könyvből az enciklopédia vad és lenyűgöző története az ókori Görögországtól napjainkig.

New York Times Book ReviewEditors' Choice

"Briliáns könyv magáról a tudásról". --Deirdre Mask, a The Address Book szerzője.

"Garfield szellemes története megragadja azoknak a megszállott, mániákus és néha hibákkal teli törekvéseit - az idősebb Pliniustól a Kr. u. első században a Wikipédiásokig -, akik megpróbálták a világ összes információját egyetlen forrásba tömöríteni." New York Times.

Az enciklopédia egykor a világról alkotott képünket formálta. A tudósok ezrei és a legmániákusabb szerkesztők által létrehozott jó gyűjtemény az abszolút bölcsesség érzetét közvetítette az olvasó felé. Albert Einstein, Sigmund Freud, Orville Wright, Alfred Hitchcock, Marie Curie és Indira Gandhi hozzájárulásai gyerekek millióinak segítettek a házi feladatban. A felnőttek abban a hitben ürítették ki a polcaikat, hogy minden, ami megmagyarázható, most már könnyedén elérhető a nappalijukban.

Most ezek a hatalmas könyvek porosodnak, és az eBay-en szinte semmiért sem adják el őket. Ehelyett a telefonunkról és a számítógépünkről kapjuk az információkat, látszólag ingyen. Mit veszítettünk ezzel az átállással? És hogyan meséltük el életünk alakulását a múltban?

A A világ összes tudása azoknak a története és ünneplése, akik minden korszak legmeghatározóbb és legjelentősebb kiadói jelenségét hozták létre. Simon Garfield, akinek "zsenialitása van ahhoz, hogy ezoterikus lelkesedéssel életre keltse és elragadtatásával elbűvölje az olvasókat" (The Times), egy rendkívül élvezetes utazásra kalauzol bennünket az ókori Görögországtól a Wikipédiáig, a szerény egykötetes könyvektől a 11 000 kötetes kínai kéziratig, amely túl nagy volt ahhoz, hogy kinyomtassák. Megnézi, hogyan vált az Encyclopedia Britannica az iparág urává, hogyan szült versenytársak százait, és hogyan adta el áruját egy sereg lelemény házaló kereskedő a bűntudattól gyötört szülőknek. Feltárja, hogy az enciklopédiák hogyan tükrözték a szexualitással, faji hovatartozással és technológiával kapcsolatos változó hozzáállásunkat, és leleplezi, hogy a bizalom e végső bástyái gyakran tele voltak hibákkal és előítéletekkel.

Simon Garfield a rá jellemző képességgel, hogy a legátfogóbb témákat is megvilágító és rendkívül szórakoztató módon dolgozza fel, közös múltunk egy lenyűgöző és fontos részét tárja fel, és felteszi a kérdést, hogy vajon a teljes tudás ígérete - a legemberibb törekvés - örökre elérhetetlen marad-e számunkra.