Olvasói vélemények
Összegzés:A „The Ends of the World” című könyv a disztópikus gondolkodás sűrű és filozofikus feltárását, a jelenlegi világnézetek kritikáját és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos megfontolásokat kínálja. A könyv tudományos megközelítéséről nevezetes, amely különböző nézőpontokat vizsgál, beleértve az őshonos filozófiákat is, de kritikával kell szembenéznie összetettsége és hozzáférhetősége miatt.
Előnyök:⬤ A jövőbeli válságokról és a környezeti összeomlásról szóló meglévő gondolatok átfogó kritikáját nyújtja.
⬤ Mélyen foglalkozik az őslakos világnézetekkel és az alternatív jövőképpel.
⬤ Érdekes gondolatkísérleteket és elemzést nyújt a disztópia irodalmi és filmes ábrázolásáról.
⬤ Tudományos és alaposan kutatott, így értékes forrás a tudományos kurzusok számára.
Hátrányok:⬤ Sok kritikus szerint a próza sűrű, száraz és nehezen hozzáférhető, ami kihívást jelent az általános olvasók számára.
⬤ A könyvből hiányoznak az egyértelmű megoldások a felvetett problémákra.
⬤ Túlságosan tudományosnak és bonyolultnak tűnhet, tele van szakzsargonnal, ami elidegenítheti az olvasókat.
⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv inkább vontatott, és sok erőfeszítést igényel az értékes felismerések kinyerése.
(9 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Ends of the World
Könyv tartalma:
A világvége egy végtelennek tűnő téma, legalábbis természetesen addig, amíg meg nem történik. A környezeti katasztrófák és a bolygó apokalipszise örökké tartó érdeklődés tárgyát képezik, és ahogy a néprajzi tanulmányok mutatják, az emberi kultúrák nagyon különböző módon közelítették meg őket.
Sőt, a globális felmelegedés szörnyű hatásainak növekvő észlelése miatt e víziók némelyike új életre kelt. A bolygó "válságának" emberi okaira és katasztrofális következményeire vonatkozó információk és elemzések egyre nagyobb ütemben halmozódtak fel, mozgósítva a közvéleményt és a tudományos reflexiót egyaránt.
Ebben a könyvben D borah Danowski filozófus és Eduardo Viveiros de Castro antropológus merész áttekintést és értelmezést nyújt ezeknek a "világvégéről" szóló aktuális diskurzusoknak, a Nyugat antropológiai kalandjának hanyatlására vonatkozó gondolatkísérletként olvasva őket, vagyis olyan - bár nem feltétlenül szándékos - kísérletként, amely a jelennek megfelelő mitológia kitalálására irányul. Ez a munka fontos implikációkkal bír az ökológiai gyakorlatok jövőbeli fejlődésére nézve, és a kortárs antropológia, filozófia és környezetvédelem iránt érdeklődő széles közönség számára is vonzó lesz.
