A világi forradalom: Hatalom, érdekek és konfliktus az amerikai közélet szekularizációjában

Olvasói vélemények

A könyv olyan esszék gyűjteményét mutatja be, amelyek azt állítják, hogy az amerikai társadalom szekularizációja a kulturális és intellektuális elit által szándékosan irányított folyamat volt, nem pedig a modernizáció elkerülhetetlen következménye. Bár a könyvet dicsérik tudományos éleslátásáért és árnyalt perspektívájáért, egyes kritikák rámutatnak a vélt elfogultságokra és történelmi pontatlanságokra.

A könyvet gazdag meglátásai és mély gondolatmenete miatt jegyzik, mivel hatékonyan kérdőjelezi meg a szekularizációról mint természetes folyamatról szóló hagyományos narratívát. Tézisének alátámasztására jelentős bizonyítékokkal és meggyőző esettanulmányokkal szolgál, bemutatva az elitek szándékos szerepét az amerikai szekularizáció alakításában. Számos recenzens dicséri a tudományosságot és a szerkesztő tudományos teljesítményét, kiemelve annak jelentőségét a szociológiai szakterületen.

A kritikusok szerint a könyv a szerzők nyilvánvalóan vallásos nézetei miatt elfogult, és azt állítják, hogy a történelmi tényeket félremagyarázza, és nem ad kiegyensúlyozott képet az amerikai szekularizáció fejlődéséről, különösen a 19. században. Egyes kritikusok szerint az érvek túlságosan konspiratívak és árnyalatlanok, és azt sugallják, hogy a könyv megpróbálja az eseményeket egy előre meghatározott keretbe illeszteni.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Secular Revolution: Power, Interests, and Conflict in the Secularization of American Public Life

Könyv tartalma:

A szociológusok, történészek és más társadalmi megfigyelők régóta úgy tekintik, hogy az amerikai közélet elmúlt százharminc évben bekövetkezett szekularizálódása a modernizáció elkerülhetetlen és természetes következménye. Ez az úttörő munka elutasítja ezt a nézetet, és alapvetően újragondolja az amerikai közélet 1870 és 1930 közötti szekularizációjának történelmi és elméleti okait.

Christian Smith és szerzőtársai bátran érvelnek amellett, hogy a vallás tekintélyének csökkenése nem a modernizáció mellékterméke volt, hanem a kulturális és szellemi elit - köztük tudósok, akadémikusok és irodalmi értelmiségiek - szándékos vívmánya, akik a társadalmi intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére és saját kulturális tekintélyük növelésére törekedtek. A szerzők lendületesen és széleskörű intellektuális felfogással írva vizsgálják a hatalmi harcokat és az ideológiai változásokat a különböző társadalmi ágazatokban, ahol a vallás tekintélye csökkent, különösen az oktatásban, a tudományban, a jogban és az újságírásban. Az esszék együttesen egy olyan kulturális és intézményi forradalmat mutatnak be, amelyet leginkább az egyéni cselekvés, az érdekellentétek, az erőforrások mozgósítása és a tekintélyért folytatott küzdelmek szempontjából lehet megérteni.

A szociológiai és történeti szakirodalmat egyaránt bevonva A szekuláris forradalom új elméleti keretet és eredeti empirikus kutatásokat kínál, amelyek a XIX-XXI. századtól a XXI.

századig tájékoztatnak bennünket az amerikai társadalom megértéséről. Provokatív és meggyőző tézisének következményei még évekig éreztetni fogják hatásukat a szociológiában, a vallástudományban és a társadalomról való általános gondolkodásunkban.