A vilnai gettótól Nürnbergig: Emlékirat és tanúvallomás

Olvasói vélemények

A könyv, amely Abraham Sutzkever Vilna gettóban töltött életéről szóló emlékiratainak lefordított változata, a város és a szerző holokauszt alatti élményeinek mélyreható vizsgálata miatt kapta a legnagyobb elismerést. A fordításban aprólékos figyelmet fordít a részletekre, és korabeli dokumentumokat is tartalmaz.

A könyvet nagyra értékelik kivételes fordítása, átfogó bevezetője, valamint a térképek, indexek, jiddis, lengyel és litván nevek feltüntetése miatt. Sutzkever írását kísértetiesnek és megrázónak írják le, mély betekintést nyújtva a holokauszt élményeibe. A könyv gondos csomagolását és megérkezésekor a könyv állapotát is nagyra értékelték.

A kritikákban nem említettek jelentős hátrányokat; arra azonban lehet következtetni, hogy a tartalom a holokauszttal kapcsolatos súlyos témák miatt érzelmileg megterhelő lehet.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

From the Vilna Ghetto to Nuremberg: Memoir and Testimony

Könyv tartalma:

1944-ben a jiddis költőt, Abraham Sutzkever-t légi úton Moszkvába szállították az erdőből, ahol a telet partizánok között töltötte. Ott Ilja Ehrenburg, a kor leghíresebb szovjet zsidó írója arra biztatta, hogy írja meg a vilnai gettóban töltött két évéről szóló emlékiratát.

Most, hetvenöt évvel azután, hogy 1946-ban jiddisül megjelent, Justin Cammy teljes angol fordításban közli az egyik legkorábban megjelent emlékiratot a város elpusztításáról, amelyet az egész zsidó világban a litvániai Jeruzsálemként ismertek. Sutzkever saját élményein, a túlélőkkel folytatott beszélgetésein, valamint a gettóban elrejtett és szülővárosának felszabadulása után előkerült anyagokkal való konzultációján alapuló memoárja a háború utáni holokauszt irodalom és történelem metszéspontján áll. Megküzdött azzal a felelősséggel, hogy olyan dokumentumot hozzon létre, amely vádat emel az elkövetők ellen, és beszámol a náci uralom alatti zsidó élet borzalmairól és ellenállóképességéről egyaránt.

Cammy fordítása az emlékirat teljes szövegének két fennmaradt változatára épül, és tartalmazza Sutzkever naplójegyzeteit és az 1946-os nürnbergi perben tett teljes tanúvallomását. A szovjet jiddis kultúra vezető személyiségeinek - Ehrenburg, Peretz Markish jiddis modernista költő és Shloyme Mikhoels, az Állami Jiddis Színház igazgatója - lenyűgöző visszaemlékezései, amelyekkel Sutzkever a moszkvai tartózkodása alatt találkozott, feltárják annak a politikai környezetnek a korlátait, amelyben az emlékiratot írta.

Az egyszerre megrázó és megható intenzitású A vilnai gettótól Nürnbergig egy olyan pillanatba repíti vissza az olvasót, amikor a holokauszt méretei először kerültek előtérbe, egy túlélő szemén keresztül, aki megpróbálta értelmezni a mindennapi életet, az ellenállást és a halált a gettóban. A Jiddis Könyvközpont fordítása.