Értékelés:
A könyvet a viselkedési közgazdaságtan átfogó és tudományos munkájaként tartják számon. Hatékonyan ötvözi a neoklasszikus és a viselkedési közgazdaságtani koncepciókat, így a hallgatók és a szakemberek számára egyaránt értékes referenciaként szolgál. A könyv azonban néhány figyelemre méltó hiányosságot tartalmaz a terület befolyásos műveinek lefedettségében. Emellett, bár a fizikai formátum dicséretes, a Kindle változatnak jelentős olvashatósági problémái vannak.
Előnyök:⬤ Átfogó és részletes, a viselkedési közgazdaságtan témáinak széles körét lefedi.
⬤ Mind a végzős, mind az egyetemi hallgatók számára hozzáférhető.
⬤ Alkalmazott példákban és gondolatébresztő feladatokban gazdag.
⬤ Magas színvonalú tartalom, amely referenciakönyvként is értékes.
⬤ Dicsérik olvasmányosságáért és alapos szakirodalmi áttekintéséért.
⬤ A viselkedési közgazdaságtan fontos műveinek figyelemre méltó kihagyásai.
⬤ A Kindle változatban jelentős formátum- és olvashatósági problémák vannak, különösen a matematikai karakterek esetében.
⬤ Néhány fizikai példány hibás volt, ami rontotta a vásárlás élményét.
(18 olvasói vélemény alapján)
The Foundations of Behavioral Economic Analysis
Ez az első olyan végleges bevezetés a viselkedési közgazdaságtanba, amely a felsőfokú egyetemi és posztgraduális hallgatóknak szól. A hiteles, korszerű, de mégis közérthető könyv végigvezeti az olvasót az elméleten és a bizonyítékokon, és mindvégig magával ragadó és releváns alkalmazásokat kínál. Kilenc részre és 24 fejezetre tagolódik:
Az I. rész a kockázat, a bizonytalanság és a többértelműség viselkedés-gazdaságtani kérdéseivel foglalkozik. Megvizsgálja a várható hasznosság elmélete elleni bizonyítékokat, és felvázolja a viselkedési választ; a legjobb empirikusan alátámasztott elmélet a kilátáselmélet.
A II. rész a más szempontokat figyelembe vevő preferenciákat vizsgálja. Az emberi szocialitással kapcsolatos kísérleti játékokból származó bizonyítékok kerülnek bemutatásra, majd az igazságtalanságtól való idegenkedés, a szándékon alapuló reciprocitás, a feltételes együttműködés, az emberi erények és a társadalmi identitás modelljei és alkalmazásai következnek.
A III. rész az időbeli diszkontálással foglalkozik. Megvizsgálja az exponenciális diszkontált hasznossági modell ellen szóló bizonyítékokat, és számos viselkedési modellt ismertet, mint például a hiperbolikus diszkontálást, az attribútumalapú modelleket és a referenciaidő-elméletet.
A IV. rész ismerteti a klasszikus játékelméletre vonatkozó bizonyítékokat, és a viselkedési játékelmélet számos modelljét vizsgálja, beleértve a k-szintű és a kognitív hierarchiamodelleket, a kvantumválasz-egyensúlyt és a pszichológiai játékelméletet.
Az V. rész a tanulás viselkedéses modelljeit vizsgálja, amelyek között szerepel az evolúciós játékelmélet, a tanulás klasszikus modelljei, a tapasztalattal súlyozott vonzási modell, a tanulási irányelmélet és a sztochasztikus társadalmi dinamika.
A VI. rész az érzelmek szerepét vizsgálja; többek között a projekciós torzítással, a kísértési preferenciákkal, a boldogsággazdaságtannal, valamint az érzelmek és a megismerés közötti kölcsönhatással foglalkozik.
A VII. rész a korlátozott racionalitást vizsgálja. A három fő vizsgált téma az ítélkezési heurisztikák és torzítások, a mentális számvitel és a viselkedési pénzügyek.
A VIII. rész a viselkedési jóléti közgazdaságtant vizsgálja; a fő témák a puha paternalizmus és a jólét választáson alapuló mérései. Végül a IX. rész a neuroökonómia rövidített ízelítőjét adja.
