The Political Power of Visual Art: Liberty, Solidarity, and Rights
A képzőművészet ma már mindenütt jelen van a politikai színtéren. De milyen politika? Daniel Herwitz tisztázni igyekszik, hogy mit is értünk politika alatt, és hogyan értékelhetjük ezek feltételezéseit vagy törekvéseit a kortárs művészetben.
William Kentridge erőszakkal, faji és hatalmi kérdésekkel átitatott munkáiból és Banksy művészeti világbeli feláldozásaiból merítve Herwitz példái a NEA 4-től és a sértés mint feloldás kérdésétől kezdve George Gittoes közösségvezérelt munkáján át a kortárs amerikai művészet identitáspolitikájáig és (a vizuális média hatalmával való kontrasztként) az igazságügyi bizottságokkal párbeszédben megírt irodalomig terjednek. Érdekli a mai művészeti gyakorlatok megértése két ellentétes örökség fényében: az avantgárd és a kísérleti műtárgy politizálása, valamint a 18. századi esztétika, amely a műtárgy autonómiáját hirdeti, és amelyet a modern liberalizmus kulturális komplementereként értelmez. Történelmileg megalapozott megközelítése rávilágít arra, hogy ez az örökségpáros mennyire kulcsfontosságú a mai művészet hangjában és jellegében rejlő feszültségek olvasásához.
A vizuális médiumok politikai megszólalásra vagy politikai cselekvőképességre való képességének kérdéseitől vezérelve ez a könyv mindazoknak szól, akik az esztétika vagy a művészeti világ területén dolgoznak, és akiket érdekel a kulturális politika sorsa egy irányíthatatlanná váló, de az emancipáció karnyújtásnyira lévő világban.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)