A Wall Street-trilógia

Eredeti címe:

The Wall Street Trilogy

Könyv tartalma:

Bár termékeny szerző volt, Sutton professzorra mindig is emlékezni fogunk a nagy trilógiájáról: A Wall St. és a bolsevik forradalom, A Wall St. és Hitler felemelkedése, és A Wall St. és Roosevelt.

Ez a trilógia az amerikai vállalati szocialisták, más néven a Wall Street pénzügyi elitjének vagy a keleti liberális berendezkedésnek a szerepét írja le három jelentős huszadik századi történelmi eseményben: az 1917-es oroszországi Lenin-Trosztyin forradalomban, Franklin D. Roosevelt 1933-as megválasztásában az Egyesült Államokban és Adolf Hitler 1933-as hatalomátvételében Németországban.

Ezen események mindegyike a szocializmus valamelyik változatát vezette be egy-egy jelentős országban - azaz a bolsevik szocializmust Oroszországban, a New Deal szocializmust az Egyesült Államokban és a nemzeti szocializmust Németországban.

A kortárs tudományos történetek, talán Carroll Quigley Tragedy And Hope című művének kivételével, figyelmen kívül hagyják ezt a bizonyítékot. Másfelől érthető, hogy az egyetemek és a kutatóintézetek, amelyek ugyanezen New York-i pénzügyi elit által ellenőrzött alapítványoktól függnek, aligha akarják támogatni és publikálni a nemzetközi politika ezen aspektusairól szóló kutatásokat. A legbátrabb kurátor sem valószínű, hogy beleharapna abba a kézbe, amelyik a szervezetét eteti.

E trilógia bizonyítékaiból az is egyértelműen kiderül, hogy a "közhasznú üzletemberek" nem azért utaznak Washingtonba lobbistaként és adminisztrátorként, hogy az Egyesült Államokat szolgálják. Azért vannak Washingtonban, hogy saját profitmaximalizáló érdekeiket szolgálják. Céljuk nem a versenyképes, szabad piacgazdaság előmozdítása, hanem a politizált rendszer manipulálása - nevezzük, aminek akarjuk - a saját előnyükre.

Az időszakos válságokat és háborúkat arra használják fel, hogy felkorbácsolják a támogatást más kifosztási-visszatérítési ciklusokhoz, amelyek valójában szorosabbra húzzák a hurkot az egyéni szabadságjogaink körül. És természetesen akadémiai szivacsok, erkölcstelen üzletemberek és egyszerű csatlósok hordái vannak, akik a fosztogatás nem produktív címzettjeiként működnek.

Állítsuk meg a fosztogatás és az erkölcstelen jutalmazás körforgását, és az elitista struktúrák összeomlanak. De amíg a többség nem találja meg az erkölcsi bátorságot és a belső erősséget, hogy elutasítsa a valamit a semmiért átverést, és azt önkéntes társulásokkal, önkéntes kommunákkal, vagy helyi uralommal és decentralizált társadalmakkal helyettesítse, addig a gyilkolás és a fosztogatás nem fog megszűnni.