The Warenne (Hyde) Chronicle
A Warenne-krónika a megfelelőbb elnevezése a Hyde-krónikaként ismert latin szövegnek. Az 1035-től - Csodálatos Róbert, Normandia hercegének halálának évétől - az 1120 novemberében bekövetkezett fehérhajó-katasztrófáról szóló beszámolóig terjed, amikor I.
Henrik király legidősebb fia és örököse, Adelin Vilmos tizennyolc éves korában életét vesztette. A krónika tehát Normandia és Anglia történetét öleli fel Anglia normann hódítása körül, különös tekintettel a normandiai Warenne grófokra. Nem egy teljes dinasztikus története ennek az arisztokrata családnak, hanem inkább egy történelmi elbeszélés, amely a grófoknak a normann uralkodókhoz való hűséges támogatását hangsúlyozza.
Azt a döntő kérdést, hogy a Warenne-krónikás mennyire terjedhetett ki az 1120 utáni évekre, lehetetlen véglegesen eldönteni. Az itt előterjesztett új érv az, hogy a Warenne-krónika II.
Henrik király uralkodásának korai szakaszában, valószínűleg nem sokkal 1157 után íródott István király fia, Vilmos és felesége, Izabella, a Warenne-örökösnő számára, hogy beszámolót adjon arról a felbecsülhetetlen értékű segítségről, amelyet ősei nyújtottak az angol-normann uralkodóknak. Bár a krónika névtelenül maradt fenn, felmerült az a feltételezés, hogy a szerzője Boulogne-i Eustace mester lehetett, Blois-i Vilmos jegyzője és kancellárja, mint Warenne negyedik grófja.
A Warennekre vonatkozó információkon kívül egyedülálló információk vonatkoznak Edith/Matilda királyné emlékére, I. Henrik nyugat-normandiai uralmára, valamint a "normananglus" (normann-angol) szó használatára Anglia normann származású lakosaira.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)
