A waubamiki vadfiú: A Memoir

Olvasói vélemények

Thom Ernst „The Wild Boy of Waubamik” című memoárja a gyermekkori bántalmazás megrázó élményeit, valamint a győzelem és a gyógyulás felé vezető utat tárja fel. A kritikák kiemelik a történet érzelmi súlyát, a rendszer kudarcát és a szerző rugalmasságát, ugyanakkor kitérnek a tartalom felkavaró jellegére is.

Sok kritikus dicsérte a könyvet hiteles és lebilincselő írói stílusa miatt, gyönyörűen megírtnak és a szerző történetmesélői képességeinek erős bizonyítékaként jellemezték. Az olvasók nagyra értékelték a gyermekkori bántalmazással kapcsolatos összetett témák feltárását és az ilyen fájdalmas élmények feletti győzelmet. Az elbeszélést egyszerre jellemezték megrázónak és inspirálónak, amely bemutatja Thom útját a sikeres felnőtté válás felé.

Több olvasó mélyen felkavarónak és érzelmileg megterhelőnek találta a gyermekkori bántalmazás témáját, és az egyik kritikus úgy nyilatkozott, hogy nehezen tudta befejezni a könyvet annak felkavaró tartalma miatt. A történetben a gondozók tudatosságának és beavatkozásának hiánya miatt is frusztrációnak adtak hangot, ami tovább fokozta az olvasók által átélt dühöt és szívfájdalmat.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Wild Boy of Waubamik: A Memoir

Könyv tartalma:

"Az ellenálló képesség inspiráló története, amelyet élénk jellem- és humorérzékkel mesél el.” --RICHARD CROUSE, CTV műsorvezető és filmkritikus.

Thom Ernst filmkritikus, író és műsorvezető elmeséli, hogyan nőtt fel egy bántalmazó apával Ontario vidéki részén.

Waubamik lakói tudnak a Vad Fiúról, egy kissé elvadult gyerekről, aki szinte meztelenül áll a rozsdás, gazból és eldobott fémekből álló játszótéren, egy fej nélküli babát szorongatva. Tudják, hogy a fiút kiszakították a szegénységből, és egy középosztálybeli családba költöztették. De azt nem tudják, hogy ott valami rosszabb vár rá.

Ez a történet egy rendszerről szól, amely kudarcot vallott, egy közösségről, amely félrenézett, és egy családról, amely hallgatott. Ez egyben a hatvanas évek populáris kultúrájának dokumentuma is, a mítoszok erőteljes halmaza, amely egy fiút vigasztalt. A Waubamik vadfiúja azonban végső soron a győzelem története, egy olyan férfi bántalmazott gyermekkorának története, aki felnőve filmkritikus és műsorvezető lett. Arra emlékeztet bennünket, hogy az élet még a legsötétebb pillanataiban is képes meglepni minket az öröm, a remény és az álmok pillanataival.