Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Bill Stott ennek a versgyűjteménynek a "A Way of Knowing" munkacímet adta, mert ez egy ismeretelméleti gyakorlat. Költőként olyan leírásokat alkot, amelyek "konkrétak, konkrétak, kézzelfoghatóak és valóságosak". Hogyan írja le Stott azt, ami körülötte történik? Megfigyel - figyel, figyel, figyel és még többet figyel, majd elmondja, mit figyelt meg. Ezt az ismeretelméleti kísérletet újrateremthetjük, ha hangosan felolvassuk Stott verseit. Élvezze őket, mint egy színész a drámai monológot; hagyja, hogy a szavak életre keljenek.
Nehéz elgondolkodni azon, amit átélünk. Az ítélkezés mindig beugrik: "Oké, látom, mi ez. Következő " Olyanok vagyunk, mint a fehér nyúl az Alice Csodaországban, rohanunk tovább, és nincs időnk arra, ami most van. A költő ennek az ellenkezőjét teszi, kérdez: "Várj; mi az; mit csinál? " A költő megtanult elidőzni, figyelni, ahogy a dolgok kibontakoznak. A költő szeretettel méri az időt, nem pedig hatékonysággal, és ezt a szeretetet osztja meg az olvasókkal, akik hajlandóak belépni egy pillanatba, és egy ideig maradni.
A gondos megfigyelésnek ez a gyakorlata ugyanaz a módszer, amit Stott használ, akár ír, akár madarászatot vezet, akár olvasókat vezet a Szentíráson keresztül, akár angol irodalmat tanít - megkérdezi: "Mit látsz?". Nézd meg közelebbről. Most mit látsz? Nézd meg újra.".
A gyűjteményben szereplő versek egy része már korábban megjelent. Némelyiket Stott úgy gondolta, hogy első vázlatként, vagy jegyzetként félreteszi a további babráláshoz. De amikor újraolvasta őket, meglepődött, hogy befejezettnek találta őket. Meglepő módon elevenedtek meg újra. Most el akarja engedni őket, hogy továbbléphessen a további nézelődéshez és hallgatáshoz.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)