A whiskyrabló balladája: Igaz történet bankrablásról, jégkorongról, erdélyi prémcsempészetről, holdvilágos nyomozókról és összetört szívekről

Olvasói vélemények

A kritikák a „Whiskyrabló balladája” című könyvet úgy méltatják, mint Ambrus Attila, a magyar bankrabló lebilincselő, humoros és éleslátó történetét, amely a kelet-európai kommunizmusból a demokráciába való átmenet hátterében játszódik. Az írást dicsérik a lebilincselő stílusáért és a történelmi összefüggések mélyreható feltárásáért. Miközben a főszereplő tolvajként erkölcsi kétértelműséggel szembesül, az olvasók szimpatizálnak vele összetett háttere és a posztkommunista Magyarország társadalmi-gazdasági kihívásai miatt.

⬤ Magával ragadó és humoros írás
⬤ jól megalapozott történelmi kontextus
⬤ többdimenziós karakterábrázolás
⬤ szórakoztató történetmesélés
⬤ a humort a kommunizmus alatti élet és a kapitalizmusba való átmenet komoly témáival keveri
⬤ szimpátiát ébreszt a hibás főhős iránt
⬤ gazdag betekintést nyújt a magyar kultúrába.

⬤ Néhányan lassúnak találták az elejét
⬤ a nevek zavaróak lehetnek a nem magyar olvasók számára
⬤ vegyes érzelmek a bankrablóról szóló írás erkölcsi vonatkozásaival kapcsolatban
⬤ bizonyos részek tragikusnak vagy súlyosnak tűnhetnek a humor közepette.

(134 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Ballad of the Whiskey Robber: A True Story of Bank Heists, Ice Hockey, Transylvanian Pelt Smuggling, Moonlighting Detectives, and Broken Hearts

Könyv tartalma:

Díjnyertes és „felháborítóan szórakoztató” igaz krimi ( San Francisco Chronicle ) a hivatásos hokisból lett bankrablóról, akinek bizarr és merész bűnlajstroma a vasfüggöny leomlását követő évtizedben Magyarországot is megmozgatta. Az 1990-es években, miközben Budapest legnagyobb jégkorongcsapatában játszott, Ambrus Attila bankrablással kezdett foglalkozni, hogy megéljen.

Ellene a keleti blokk talán leginkompetensebb bűnügyi nyomozócsapata állt: egy rablófőnök, aki a szinkronizált Columbo epizódok nézéséből tanulta meg, hogyan kell nyomozónak lenni, egy helyszínelő, aki cilinderben és frakkban dolgozott, és egy sofőr, aki annyira alkalmatlan volt, hogy csak egy magyar szóval ismerték, ami lefordítva annyit tesz: Seggfejű halom. A whiskyrabló balladája a teljesen bizarr és hisztérikus története annak a bűnügyi sorozatnak, amely egy senkiből valakit csinált, és elmondta egy elhagyott nemzetnek, hogy néha a legfényesebb csillagok a legfeketébb lyukakból jönnek. Akárcsak A professzor és az őrült és Az orchideatolvaj, Julian Rubinstein bizarr krimije is annyira furcsa és annyira gonosz, hogy teljesen ellenállhatatlan.

"Egy zseniális olvasmány... Fergeteges és furcsán megható...

Rubinstein olyan puskaporos stílusban ír, amely tökéletesen illik a whiskyrobló történetéhez. ” -- Salon