Értékelés:
A könyv egy napló, amely a szerző második világháborús élményeit írja le, középpontjában egy hajó elsüllyedésével, az azt követő internálással és meneküléssel. A kalandot, a humort és a személyes elbeszélői stílust ötvözi, így lebilincselő olvasmány.
Előnyök:Az írás magával ragadó és humoros. Egyedülálló perspektívát kínál, mivel a szerzője a Brit Amerikai Mentőalakulat egyik sofőrje, így a Zamzam elsüllyedését új szemszögből szemléli. A napló élénk leírásokat tartalmaz a fogolyhajó fedélzetén és az internálás alatt uralkodó körülményekről, ami lenyűgöző beszámolóvá teszi. Az olvasók izgalmas és jól megírt történetnek találták, amely alkalmas azoknak, akik szeretik az életrajzokat.
Hátrányok:Néhány olvasó úgy érezte, hogy a franciaországi internálásról szóló rész túlságosan hosszú, és lehetett volna tömörebb is, ami esetleg szorosabbá tehette volna az egész elbeszélést.
(4 olvasói vélemény alapján)
Sinking of the Zam Zam: Diary of James Stewart with the British American Ambulance Corps
" 1941. április 17-én, csütörtökön, reggel 5 óra 55 perckor különös és különös új zajt hallottak a fedélzeten tartózkodók... Egy ördögi üvöltő, sziszegő hangot, amit soha nem fogok elfelejteni, és mégis úgy tűnik, soha nem tudok egészen emlékezni rá... Szörnyű, tépő robbanásszerű ropogással érkeztek a fedélzetre az első lövedékek." James Stewart.
1941 márciusában James W. Stewart a New York-i Oneonta városából a brit-amerikai mentőalakulat tagjaként Afrikába tartott, New York Cityből az SS Zam Zam nevű hajóval. A BAAC a kenyai Mombasába, majd a Csád-tóhoz utazott, hogy Charles de Gaulle tábornok francia Egyenlítői-Afrikában lévő szabad francia erőit támogassa a nagy szükségletű mentőautókkal. Az Egyesült Államok még nem keveredett bele a II. világháborúba; Pearl Harbor még hónapokra volt. A BAAC emberei azért jelentkeztek önkéntesnek, mert szilárdan hittek abban, hogy az Egyesült Államoknak segítségére kell sietnie Európának; országuknak le kellett győznie a Németország és a náci párt által Európára kényszerített fasiszta rendszert. Ez volt az egyik módja annak, hogy segítsék az ügyet.
A huszonnégy BAAC-taggal együtt a Zam Zam fedélzetén 171 másik utas volt; misszionáriusok és családjaik az Egyesült Államokból, egy csoport francia-kanadai katolikus testvér, dohányüzletemberek délről, és mások, akiknek csak arra volt szükségük, hogy visszatérhessenek Európába és Afrikába, biztonságos útvonalon, ezen a semleges hajón. Biztonságban egészen április 17-ig, amikor a tervezett útvonaluk az Atlanti-óceánon át és a Jóreménység-fok körül hirtelen megszakadt, és a Németország és az Egyesült Államok közötti nemzetközi incidens középpontjába kerültek. Ez a könyv, James Stewart naplója, a Zam Zam elsüllyedése, az ő első kézből származó beszámolója életük kalandjáról.
