A zendai fogoly (Esprios klasszikusok)

Olvasói vélemények

A „Zenda foglya” című könyvet sokan dicsérik a klasszikus kalandregényes történetmesélés és a magával ragadó karakterek miatt, és más kalandos történetekkel hasonlítják össze. Az olvasók élvezik a bonyolult cselekményt, amely a becsület, a szerelem és a politikai intrikák témáit fonja össze egy kitalált európai királyságban. Míg sokak szerint az írás bájos, a történet pedig magával ragadó, egyesek kritizálják az archaikus nyelvezetet és tempót, ami azt sugallja, hogy a modern olvasók számára kihívást jelenthet.

⬤ Klasszikus gótikus intrika- és kalandmese, amely a „Három testőr” és a „Skarlát pimpernel” regényeit idézi.
⬤ Izgalmas cselekmény a becsület és a kötelesség erős témáival.
⬤ Magával ragadó karakterek és egy magával ragadó szerelmi történet.
⬤ Könnyen olvasható és követhető, így a széles közönség számára is élvezhető.
⬤ Egyes kiadásokban a szövegkörnyezethez kapcsolódó megjegyzések fokozzák az olvasás élményét.
⬤ Szórakoztató és könnyed írói stílus, jól átgondolt politikai intrikákkal.

⬤ Néhány olvasó a viktoriánus korszak nyelvezetét mesterkéltnek és nehezen érthetőnek találja.
⬤ Néhány kritikus szerint a cselekmény kiszámítható volt, és hiányzott belőle a mélység.
⬤ A mélyebb regényekhez képest a tempó túl könnyednek és komótosnak tűnhet.
⬤ Néhány olvasó megjegyezte, hogy a könyv fizikai állapotával kapcsolatos problémák merültek fel a kézbesítéskor.
⬤ Egy kisebbség úgy érezte, hogy a próza túlságosan virágos és nehezen követhető anélkül, hogy az adaptációkból vett képekre kellene visszautalni.

(92 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Prisoner of Zenda (Esprios Classics)

Könyv tartalma:

Sir Anthony Hope Hawkins, ismertebb nevén Anthony Hope (1863.

február 9. - 1933.

július 8.) angol regényíró és drámaíró. Termékeny író volt, különösen kalandregényeket írt, de elsősorban csak két könyvéről emlékeznek rá: The Prisoner of Zenda (1894) és a folytatás, a Rupert of Hentzau (1898). Ezek a művek, az angol irodalom "kisklasszikusai", a korabeli fiktív Ruritánia nevű országban játszódnak, és megteremtették a ruritániai románc néven ismert műfajt, a regényekhez hasonló, fiktív európai helyszíneken játszódó műveket.

A Zenda számos adaptációt ihletett, a legjelentősebb az 1937-es, azonos című hollywoodi film. Hope élete során 32 szépirodalmi kötetet írt, és nagy népszerűségnek örvendett.