Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv kiterjedt kutatások alapján vizsgálja a kreatív zsenialitás fogalmát, és betekintést nyújt abba, hogy mi is alkotja a kreativitást. Míg egyes olvasók értékesnek és elgondolkodtatónak találják az elemzést, mások úgy látják, hogy az triviális dolgok gyűjteménye, amelyből hiányoznak a megvalósítható tanácsok.
Előnyök:A könyv 150 évnyi kutatásra támaszkodik, és átgondolt vizsgálatot nyújt arról, hogy mi határozza meg a kreatív zsenialitást. Egyedülálló megfigyelésekkel szolgál, és megkérdőjelezi a zsenialitással kapcsolatos általános tévhiteket. Forrásként szolgál azok számára, akik szeretnék megérteni vagy elősegíteni a kreativitást önmagukban vagy másokban.
Hátrányok:Az olvasók kritizálták a könyvet, hogy nem ad gyakorlati tippeket vagy megvalósítható tanácsokat a kreatív zsenivé váláshoz. Néhányan úgy találják, hogy inkább névmutogatással és triviális összefüggésekkel van tele, mintsem érdemi tartalommal, és idő- és pénzpocsékolásnak minősítik.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Genius Checklist: Nine Paradoxical Tips on How You Can Become a Creative Genius
Könyv tartalma:
Mi kell ahhoz, hogy valaki zseni legyen: kilenc alapvető és ellentmondásos összetevő.
Mi kell ahhoz, hogy valaki zseni legyen? Magas pontszám egy IQ-teszten? A zseniális fizikus, Richard Feynman IQ-ja túl alacsony volt ahhoz, hogy a Mensa tagja lehessen. A mentális betegségek különböző fokozataitól szenved? A kreativitást gyakran a mentális egészség jelzőjének tekintik. Csodagyerek, mint Mozart, vagy későn érő tehetség, mint Beethoven? Tragikusan fiatalon haljon meg, mint Keats, vagy élje meg az érett öregkort, mint Goethe? A The Genius Checklist című könyvében Keith Simonton dékán megvizsgálja a kreatív zsenialitás kulcstényezőit, és megállapítja, hogy ezek több mint ellentmondásosak.
Simonton, aki több mint négy évtizede tanulmányozza a kreativitást és a zsenialitást, tudományos kutatásokra és híres kreatív zsenik életéből vett történetekre támaszkodik, Isaac Newtontól Vincent van Gogh-on át Virginia Woolfig. Elmagyarázza az IQ-tesztek eredetét és a régen elhunyt történelmi személyiségek (John Stuart Mill: 200; Charles Darwin: 160) IQ-jának becslésének művészetét. Összehasonlítja az IQ-értékeket az elért kiemelkedéssel, mint a zsenialitás mércéjével, és különbséget tesz a művészi és a tudományos zsenialitás között. Kizárja a születési sorrendet, mint meghatározó tényezőt (csak a James családban három zseni három különböző születési sorrendben: William James, elsőnek született; Henry James, másodikként született; Alice James, ötödikként és utolsóként született); figyelembe veszi Malcolm Gladwell 10 000 órás szabályát; és leírja, hogy a "magányos" zseni hogyan bonyolódik bele a társadalmi hálózatokba.
A zsenialitás, magyarázza Simonton, olyan finom módszerekkel működik, hogy azok ellentmondásosnak tűnnek. A zsenialitás születik és születik, a csodagyerekek és az idősebbek területe. Simonton ellenőrző listája új, integratív módot ad a zsenik megértéséhez - és talán még a saját zsenialitásunk ápolásához is.
