Accidental Tryst

Olvasói vélemények

Az „Accidental Tryst” című könyv pozitív kritikákat kapott a magával ragadó karakterek, az átélhető történetek és a humoros párbeszédek miatt. A központi cselekmény két idegen körül forog, akik véletlenül kicserélik telefonjaikat egy repülőtéren, és digitális interakcióik révén mély kapcsolat alakul ki közöttük. Bár a románc fokozatosan és alaposan fejlődik, néhány olvasó kevésbé találta kedvezőnek az írás és a karakterek döntéseinek egyes aspektusait.

⬤ Magával ragadó és rokonszenves főszereplők (Emmy és Trystan) mélységgel.
⬤ Humoros és szellemes párbeszédek, különösen a szövegváltásokban.
⬤ Érdekes előfeltevés a technológián keresztüli személyes kapcsolatokról.
⬤ Erős karakterfejlődés és reális háttértörténetek.
⬤ Jó tempó és sodrás a történetmesélésben.
⬤ Leíró beállítások, amelyek fokozzák az elbeszélést.
⬤ Humor, szívmelengető pillanatok és forró interakciók keveréke.

⬤ Néhányan úgy találták, hogy a befejezés hirtelen jött, és megválaszolatlanul hagyott kérdéseket.
⬤ A szövegformázási problémák miatt egyes kiadásokban nehéz volt követni a szöveget.
⬤ A történet közhelyesnek vagy a kortárs romantikus regényekre jellemzőnek ítélt elemei (pl. a főszereplők közötti anyagi különbségek).
⬤ Egyes karakterek cselekedeteit vagy döntéseit bosszantónak vagy irreálisnak kritizálták.
⬤ Néhány olvasó a másodlagos karakterek mélységének hiányát említette.

(358 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Emmy
 Micsoda katasztrófa Csak most értem el a New York-i járatomat, hogy segítsek a nagybátyámnak, és a telefon, amit a kezemben tartok, nem az enyém Úgy tűnik, hogy valami elkötelezettség-fóbiás sorozatrandizóé, aki soha nem jutott túl négy randin (az állandó értesítések szerint, amelyeket a hamis társkereső profiljáról kap... ). És ami még rosszabb? Van egy süllyedő érzésem, hogy ez az a dögös öltönyös, sarkvidéki szürke szemű majom, akivel épp most futottam össze a reptéren.

Valahogy rá kell vennem, hogy ne vegyen új telefont, amíg vissza nem jövök. Az egész életem azon a telefonon múlik. Tudtam, hogy le kellett volna mentenem.

Csak néhány napról van szó.

Biztos, hogy meg tudjuk oldani. Ez egy vicc, ugye? Az életem nem is lehetne jobban elsz*rva.

Épp a cégem eladásának közepén vagyok, és épp egy temetésre tartok, amikor az a dögös hippi csaj ellopta a telefonomat. Nem tudom, hogyan győzött meg arról, hogy ne menjek be azonnal egy okostelefon boltba, és vegyek egy újat, de most beugrót kell játszania, hogy elterelje a figyelmemet, amíg én a régóta elkerült és elhidegült családommal foglalkozom. Végül is nincsenek meg a társkereső alkalmazásaim, és őszintén szólva elég vicces.

És szexi. És miért nem tudom abbahagyni az SMS-ezést? És most már beszélgetünk. És...

nézd, elismerem, hogy általában másnap reggel a hegyekbe menekülök, de a telefonszex utáni reggel? Az nem igazi, nem igaz?