Ádám tévedése: A gazdasági teológia útmutatója

Olvasói vélemények

Duncan Foley „Adam's Fallacy” című könyve a gazdasági gondolkodás kritikai vizsgálata történelmi és filozófiai szempontból, különös tekintettel a kapitalizmus és az erkölcs alapgondolataira. Bár a könyvet éleslátónak és jól megalapozottnak tartják, következtetései és hozzáférhetősége tekintetében vegyes kritikákat kapott, egyes olvasók elfogultnak vagy hibásnak találták.

⬤ Könnyen olvasható formában kínál átfogó történelmet a gazdasági eszmékről és elméletekről.
⬤ Kritikusan foglalkozik a jelentős közgazdászokkal Adam Smith-től a modern elméletalkotókig, elősegítve a mélyebb megértést.
⬤ Hasznos forrásokat tartalmaz a további olvasáshoz és az összetett fogalmak világos ábrázolását.
⬤ Értékes betekintést nyújt a közgazdaságtan és az erkölcsfilozófia közötti kölcsönhatásba.

⬤ Egyes kritikusok szerint a könyv következtetéseiben a statisztikus vagy marxista elfogultság tükröződik.
⬤ A kritikák között szerepel, hogy a könyv nem meggyőzően támadja a mainstream gazdasági elveket.
⬤ Az olvasók szerint a könyv kissé száraz, és nem olyan magával ragadó, mint a közgazdasági irodalom más művei.
⬤ Bizonyos részek a gazdasági szakzsargon előzetes ismeretét feltételezik, ami kihívást jelenthet az általános olvasók számára.

(15 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Adam's Fallacy: A Guide to Economic Theology

Könyv tartalma:

Ezt a könyvet úgy is lehetne nevezni, hogy "Az intelligens ember gazdasági útmutatója". Robert Heilbroner A világi filozófusok című könyvéhez hasonlóan megpróbálja elmagyarázni a nagy közgazdászok alapvető gondolatait, Adam Smith-től kezdve Joseph Schumpeterig. Közte fejezetek szólnak Thomas Malthusról, David Ricardóról, Karl Marxról, a marginalistákról, John Maynard Keynesről, Friedrich Hayekről és Thorstein Veblenről. A cím Duncan Foley meggyőződését fejezi ki, hogy a közgazdaságtan a legelvontabb és legérdekesebb szintjén spekulatív filozófiai diskurzus, nem pedig deduktív vagy induktív tudomány. Az ádámi tévedés az a kísérlet, hogy elválasszuk az élet gazdasági szféráját, amelyben az önérdek hajszolását a piac láthatatlan keze vezeti társadalmilag előnyös eredményre, a társadalmi élet többi részétől, amelyben az önérdek hajszolása erkölcsileg problematikus, és más célokkal szemben kell mérlegelni.

Smith és utódai azzal érveltek, hogy a piac és az általa elősegített munkamegosztás a termelékenység óriási növekedését eredményezi, ami magasabb életszínvonalhoz vezet. A piac azonban nem foglalkozik az elosztás problémájával - vagyis azzal, hogy a jólétben elért nyereséget hogyan kell elosztani a társadalom osztályai és tagjai között. Nem foglalkozik olyan problémákkal sem, mint a bolygó hosszú távú jóléte.

Az Ádám tévedése gyönyörűen megírt, és szinte minden oldalon érdekes megfigyeléseket és meglátásokat tartalmaz. Az olvasó gondolatait és érzéseit a legmélyebb szinten fogja megmozgatni.