Adjusted Margin (kiigazított margó): Xerográfia, művészet és aktivizmus a huszadik század végén

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 7 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Adjusted Margin: Xerography, Art, and Activism in the Late Twentieth Century

Könyv tartalma:

Hogyan vált a xerográfia kreatív médiummá és politikai eszközzé, amely a periférián élő művészek és aktivisták számára elérhető eszközt biztosított üzeneteik nyilvánosságra hozatalához.

Ez annak története, hogyan vált a xerográfiai fénymásoló vagy "Xerox-gép" a huszadik század utolsó évtizedeiben a művészek és aktivisták kreatív médiumává. A papírelakadások, a szétroncsolt oldalak, sőt, még a tüzek is félelem, düh, rettegés és csalódás forrásává tették ennek a nehézkes irodai gépnek a korai változatait. De végül a xerográfia demokratizálta a nyomtatási kultúrát, mivel kényelmessé és megfizethetővé tette a renegát kiadók, zinesters, művészek, punkok, anarchisták, queerek, feministák, utcai aktivisták és mások számára, hogy kiadják munkáikat és eljuttassák üzeneteiket az utcára. Eichhorn szerint a xerográfiai fénymásoló a társadalom megélt és elképzelt perifériáit igazította ki azáltal, hogy támogatta a művészi és politikai kifejezésmódot, és mozgósította a szubkulturális mozgalmakat.

Eichhorn leírja a xerográfia művészeti célú felhasználására tett korai erőfeszítéseket, valamint a városi másolóboltok és a xerográfiai technológiák politikai pánikok utáni alkalmi bűnbakképzését, és központi példaként a 9/11 utáni razziát használja egy torontói másolóbolt ellen. Megvizsgálja New York belvárosi művészeti és punk szcénáját az 1970-es és 1990-es évek között, és azt állítja, hogy a xerográfia - beleértve a fénymásolt plakátokat, a mail artot és a zine-eket - megváltoztatta a városok kinézetét és megtapasztalását. Azt is megvizsgálja, hogy aktivisták és művészek egy generációja hogyan használta a fénymásolót az AIDS és a queer aktivizmusban, miközben a fénymásoló zord, barkács-esztétikáját bevezette a nemzetközi művészeti piacokra.

A xerográfiai másológépek mára már nem működnek. Az irodai fénymásolók digitálisak, az aktivisták pedig inkább a közösségi médiára támaszkodnak, mint a fénymásolt plakátokra. Eichhorn szerint azonban, bár ma már a poszt-xerográfiai korszakban élünk, a xerográfia alulról jövő esztétikája és politikai öröksége továbbra is fennmarad.