Affective Disorders: Emotion in Colonial and Postcolonial Literature
A posztkoloniális tanulmányok, az affektológiai tanulmányok és a narratológia metszéspontjában elhelyezkedő Affektív zavarok az érzelmek jelentőségét vizsgálja a gyarmati és posztkoloniális narratívákban.
Bede Scott többek között Naguib Mahfouz, Joaquim Maria Machado de Assis és Upamanyu Chatterjee szoros olvasatán keresztül amellett érvel, hogy az érzelmek irodalmi ábrázolásait nem csupán a karakterek, az egyéni pszichológia vagy a cselekményvezetés esetlegességei szintjén kell értelmezni, hanem szélesebb társadalmi-politikai erőkkel is összefüggésbe hozhatók. Így találunk olyan dühös epizódokat, amelyek a háborús Kairó "modernségére" adott kollektív válaszként szolgálnak, olyan féltékenységet, amelyet a birodalmi Brazília rabszolgagazdasága inspirál, és olyan nyomasztó unalomérzetet, amely a nyolcvanas évek végén az indiai közigazgatási szolgálat bürokratikus eljárásaiból fakad.
Az Affektív zavarok részletesen feltárja ezen érzések formai következményeit is - azt, hogy az olyan affektív állapotok, mint a harag vagy a féltékenység, gyakran hogyan destabilizálják a narratívákat, reprezentációs válságokat, generikus ambivalenciát és diszkurzív törést idézve elő. Ezen érzelmek társadalmi eredetének hangsúlyozásával és az irodalmi diskurzusra gyakorolt hatásuk elemzésével ez a tanulmány mélyebb megértést nyújt a különböző szociopolitikai erők és az általuk kiváltott affektív és esztétikai "zavarok" közötti kapcsolatról.
