Affinitások: A művészetről és a varázslatról

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 23 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Affinities: On Art and Fascination

Könyv tartalma:

A kép erejéről és örömeiről szóló elmélkedés a festményektől a fényképeken át a migrénes aurákig, Nagy-Britannia egyik legkiválóbb irodalmárának tollából.

Az Affinitásokban Brian Dillon, aki Joyce Carol Oates szerint "lenyűgöző prózát ír... gyakorlatilag bármilyen témáról", olyan képeket és művészeket vizsgál meg, amelyekhez vonzódik vagy amelyeket szeret, és megpróbálja elemezni a vonzást.

Mit értünk azon, amikor azt állítjuk, hogy egy tárgy vagy kép iránt rokonságot érzünk, vagy azt mondjuk, hogy az ilyen dolgok között (nemcsak formai) rokonság áll fenn? Mit jelentenek az affinitás érzései a művészet és a világ egyéni vagy kollektív megtapasztalásáról?

Az "affinitás" szó régen ellentétek vonzását jelentette, kémiai elemek között. Goethe a Választékos affinitások című művében a szerelem keringéséről és ütközéseiről gondolkodva használta ezt a gondolatot. Baudelaire költészetében és esszéiben, Walter Benjamin és Aby Warburg írásaiban, Tacita Dean és Moyra Davey művészetében megtalálható az affinitás részben eltemetett története.

Az Affinitások egy olyan érzés kritikai és személyes tanulmánya, amely nem pontosan ízlés, vágy vagy szövetség, de mindegyiknek vannak aspektusai. A témát diszkrét példákon keresztül megközelítve ez a könyv elsősorban olyan képekről (többnyire fényképekről) szól, amelyek hosszú éveken át megmaradtak a szerzőnél, vagy amelyek jelentősége a világjárványos elszigeteltség hónapjai alatt nőtt meg, amikor a látómező összezsugorodott.

Ezek között vannak olyan művészek történelmi alkotásai, mint Julia Margaret Cameron, Dora Maar, Claude Cahun, Samuel Beckett és Andy Warhol. Mások többé-kevésbé homályos tudományos vagy köznapi képek: tengeri lények, migrénes aurák, álmokból származó csillagászati illusztrációk. Családi fényképek, filmállóképek, atomtörmelékről készült felvételek is. Rinko Kawauchi, Susan Hiller és John Stezaker kortárs művészete.

Az Affinitások egymáshoz kapcsolódó esszék sorozataként megírt, magáról az affinitásról szóló elmélkedéssel átszőtt kötet az Esszéisztikával és a Tegyük fel, hogy egy mondat cíművel egy trilógiát zár le, amely az olvasás és a nézés intim és absztrakt örömeiről szól.