Afgán modern: Egy globális nemzet története

Olvasói vélemények

A könyv Afganisztán történelmének mély és mélyreható feltárását kínálja, bemutatva a hagyomány és a modernizáció közötti feszültséget. A könyvet dicsérik történelmi elemzéséért és elbeszélő stílusáért, amely szükséges perspektívát nyújt egy gyakran félreértett országról.

⬤ Lenyűgöző ismeretterjesztés Afganisztánról
⬤ briliáns történelmi elemzés
⬤ gyönyörűen megírt
⬤ tanulságos beszámoló
⬤ kötelező olvasmány a történelem szerelmeseinek
⬤ fontos kérdéseket vet fel az etnikai csoportokkal és a történetírással kapcsolatban
⬤ humánusabb szemléletet kínál.

⬤ Inkább a külső hatásokra összpontosít, mint az afgánok ügyködésére, ami potenciálisan megfosztja az afgán nép autonómiáját
⬤ problémás szempontokat vethet fel a nemzet ábrázolásával kapcsolatban
⬤ nem feltétlenül átfogó útmutató.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Afghan Modern: The History of a Global Nation

Könyv tartalma:

A zord, távoli, törzsi rivalizálásoktól és vallási erőszaktól sújtott Afganisztán sokak számára úgy tűnik, mint egy időbe fagyott, a világ által elhagyott ország. Az Afghan Modern merész kihívást jelent ezekkel a tévhitekkel szemben, és feltárja, hogy az afgánok történelmük során hogyan kapcsolódtak a tágabb világhoz, és hogyan osztoztak modern, globalizált korunkban.

Az afgán utazók, kereskedők, zarándokok, tudósok és művészek mindig is mobilis nép voltak, és évszázadok óta külföldre utaznak, kozmopolita érzékenységük iránytűként szolgál a folyamatosan változó világban való eligazodáshoz. Robert Crews az afgán globalizmus gyökereit a kora újkorig követi nyomon, amikor a kiterjedt birodalmak alanyaiként Kabul, Kandahár és más városi központok lakói kapcsolatokat építettek ki a Közel-Kelet és Ázsia távoli birodalmi központjaival. Az afgán államnak ebből a birodalmi miliőből való kialakulására összpontosítva bemutatja, hogy az afgán nemzetalkotás hogyan volt része egy sor globális folyamatnak, megcáfolva azt a szokásos képet, amely szerint az afgánok az európai hatalmak „nagy játszmájának” gyalogosai, Afganisztán pedig „remetekirályság” volt.

A huszadik században az afgánok és a világ többi része közötti interakciók üteme drámaian megnőtt, és sok afgán férfi és nő a világot átfogó ideológiai küzdelmek középpontjában látta magát. A forradalom, a háború és a külföldi megszállások révén Afganisztán még inkább bekapcsolódott a modern politika globális vérkeringésébe, és központi szerepet töltött be a hidegháborúban és az azt követő viharos évtizedekben.