Afganisztán: Katonatörténet az ókori birodalmaktól a Nagy Játékig

Olvasói vélemények

Ali Jalali könyve átfogó történelmi áttekintést nyújt Afganisztánról, kiemelve annak hosszú hadtörténetét és jelentőségét a külföldi hódítások és a belső uralom összefüggésében. Felvilágosító forrásként szolgál azok számára, akik nem ismerik a régió történelmét.

⬤ Jól kutatott és informatív
⬤ szemléletet nyújt Afganisztán ősi történelméről
⬤ szakképzett szerző írta
⬤ kitér a jelentős történelmi eseményekre és személyiségekre.

Egyes olvasók talán korlátozónak találják a 18. század előtti történelemre való összpontosítást; az amerikai külpolitikai döntéshozók talán csak lassan fogadják el a bemutatott felismeréseket.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Afghanistan: A Military History from the Ancient Empires to the Great Game

Könyv tartalma:

Afganisztán: A Military History from the Ancient Empires to the Great Game (Katonatörténet az ókori birodalmaktól a nagy játszmákig) című könyv az Afganisztánt, Közép- és Dél-Ázsiát, valamint Nyugat-Ázsiát magában foglaló régió katonai történetét mutatja be mintegy 2500 év alatt. Ez az első átfogó, bármilyen nyelven megjelent tanulmány az eurázsiai kontinens egyik kulcsfontosságú régiójának az uralomért és befolyásért folytatott évezredes versengéséről.

Jalali műve a világ hadtörténelmének néhány fontos eseményét és alakját öleli fel, beleértve Nagy Kürosz, Nagy Sándor, a muszlim hódítók, Csingisz kán, Tamerlán és Babur hadseregeit. Afganisztán volt a helyszíne hadjárataiknak és számos katonai hódításuknak, amelyek elősegítették a katonai kultúra és technológia cseréjét, ami messze a térségen túl is befolyásolta a katonai fejlődést. Afganisztánban állandó téma a földrajz erős hatása és a helyi terep gyakran szélsőséges jellege. A megszállók többnyire azért vallottak kudarcot, mert a helyiek túljártak az eszükön a kíméletlen környezetben.

A fontos szakaszok közé tartozik Nagy Sándor, akit a mai napig nagy győztesként, de nem nagy építészként tartanak számon; az iszlám felemelkedése a hetedik század elején az Arab-félszigeten, valamint a világ társadalmi és politikai térképének monumentális és tartós változása, amelyet hódító seregei hoztak; a középkori iszlám korszak, amikor az uralkodó dinasztiák állandó felemelkedése és bukása, valamint az instabil biztonsági környezet erősítette a politikai, társadalmi és katonai életben a lokalizmust; Csingisz kán tizenharmadik századi pusztításának évszázados hatása; a tizennyolcadik század eleje, amikor az afgánok rendkívül korlátozott eszközökkel figyelemre méltó katonai győzelmet arattak, ami a perzsa Szafavida-dinasztia bukásához vezetett; és a panipati csata (1761), ahol Ahmad sah Abdali afgán császár döntő módon szétverte a marathák vezette hindu konföderációt, amelyet széles körben a világ egyik döntő csatájának tartanak. Ebben az időszakban az afgánok Ahmad Sah Durrani vezetésével megalapították modern államukat és hatalmas birodalmukat, amely kialakította a környezetet az európai hatalmak megérkezéséhez és a Nagy Játékhoz.