Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Afrofuturisms: Ecology, Humanity, and Francophone Cultural Expressions
A frankofón afrikai irodalmi képzelet és kifejezések feltárása az afrofuturizmus szemüvegén keresztül
Az általában a nyugati képzeletnek tulajdonított science fiction olyan irodalmi műfaj, amely az ipari forradalom óta a technológiai fejlődés előrejelzését fejezi ki. Az afrikai irodalmi kifejezések bizonyos fantasztikus elemei azonban alkalmasak a science fiction utópisztikus és disztópikus értelmezésére. Ha a tudomány fogalmát elválasztjuk nyugati, racionalista, materialista, pozitivista alapvetéseitől, a science fiction egy olyan tág képzeletbeli teret képvisel, amely túllép e világ korlátain. Akár a Holdon, akár a tenger alatt, akár máshol a képzeletbeli univerzumon belül, az afrofuturista olvasatok válogatott filmek, regények, novellák, színdarabok és versek alapján egy hasonlóan emancipatorikus afrikai jövőt tárnak fel, amely szilárdan gyökerezik saját kulturális mitológiáiban, kozmológiáiban és filozófiáiban.
Isaac Joslin azonosítja a kontinentális afrikai képzeletvilág szociokulturális és geopolitikai kontextusában gyökerező spekulatív, futurista sci-fi körvonalait és módozatait. Ez a projekt egy olyan ívet épít, amely a nemi identitással és a kulturális pluralitással, mint egy eredendően multikulturális társadalom alapjaival kezdődik, majd a nyelv és a narrativitás alapvető szerepét követi nyomon az afrikai társadalmakba történő gyarmati és neokoloniális beavatkozások erőszakos következményeiből eredő traumák feldolgozásában.
Joslin ezután felvázolja a diszkurzív média befolyásoló szerepét, amely megosztottságot konstruál, és illúziókat kelt a társadalmi sikerrel, hovatartozással és kirekesztéssel kapcsolatban, miközben alternatív kritikus egzisztenciális mitológiákat is azonosít, amelyek elősegítik a közösséget és a társadalmi szolidaritást. A pálya az oktatásnak a kollektív identitás megerősítésében játszott szerepének kritikai elemzésével folytatódik a globalizáció korában; a könyv értékeli azt a piacvezérelt erőszakot is, amely aláássa a kulturális és társadalmi autonómia megteremtésére és előmozdítására irányuló erőfeszítéseket.
Végül ez a mű az emberi és a természeti világ sokféleségével való közösségi elköteleződés és annak tiszteletben tartásának egalitárius és ökológiai ethoszát javasolja.
