After Black Lives Matter

Olvasói vélemények

A könyv a Black Lives Matter mozgalom kritikai elemzését nyújtja baloldali/munkáspárti szemszögből, és a szegénység felszámolásának és a rendfenntartás kérdéseinek osztályalapú megközelítése mellett érvel. Hangsúlyozza a kapitalizmus és a rendfenntartás közötti kapcsolatot, érveit a fekete antikapitalista mozgalmak történelmi és kortárs összefüggéseire alapozva.

A könyvet dicsérik éleslátó kritikája, jól megírt elbeszélése, valamint a Black Lives Matter mozgalom és a kapitalizmussal való összefonódásainak alapos elemzése miatt. A kritikusok kiemelik a könyv fontosságát az aktivisták, az oktatók és a társadalmi méltányossági munkában részt vevők számára, megjegyezve a szerző mély ismereteit és képességét a történelmi és modern kérdések összekapcsolására.

Egyes olvasók úgy találhatják, hogy a kritika túlságosan az osztálykérdésekre összpontosít a faji kérdések rovására, mivel a szerző a faji alapú szerveződésről az osztályalapú szerveződésre utal. Emellett a könyv megközelítése úgy is felfogható, hogy korlátozza a Black Lives Matter mozgalom szélesebb körű lehetőségeit.

(5 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

A kortárs rendfenntartás a jóléttől a belháború felé fordulást tükrözi, mint a kirekesztettek és elnyomottak szabályozásának legfőbb eszközét.

A George Floyd meggyilkolását követő történelmi lázadás átalakította a faji és rendőri gondolkodásmódot. Miért ért el olyan kevés érdemi reformot? Az After Black Lives Matter című könyv azt állítja, hogy az intézményi maradványok elmaradása nem egyszerűen a tüntetések szeszélyes és reaktív jellegének volt köszönhető. Sokkal inkább az, hogy a mozgalom lényege maga nem találta meg azt a központi faji igazságtalanságot, amely a rendfenntartás válságának hátterében áll: a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenséget.

Johnson szerint a Black Lives Matter különböző elemei által kifejezett antikapitalista és lefelé redisztributív politika túl gyakran fulladt bele a fekete vagyonteremtés áradatába, a Jim Crow-féle fekete vállalkozói szellem fetisizmusába, a vállalati sokszínűségi kezdeményezésekbe és a jóvátételi követelések kvixotikus követelésébe. E politikai irányzatok egyike sem foglalkozik a tömeges bebörtönzés alapproblémájával.

Ez pedig a jóléttől a belháború felé fordulás, mint a kirekesztettek és elnyomottak szabályozásának legfőbb eszköze. Johnson a közmunkák és közjavak előmozdítása érdekében a népi demokratikus hatalom kiépítésében látja az előre vezető utat. A rendőrség eltörlése helyett az After Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) inkább az elidegenedés és a kizsákmányolás feltételeinek megszüntetése mellett érvel, amelyek kezelésére a mai rendfenntartó erők léteznek.