Értékelés:

James Bailey „After Thought” című könyve a mesterséges intelligenciát és annak az emberi gondolkodásra gyakorolt hatását vizsgálja. Míg egyes kritikusok dicsérik a könyv gondolatébresztő ötleteit, mások azt kifogásolják, hogy nem elég mély és koherens a mesterséges intelligencia elemzése. Az eltérő nézőpontok kiemelik, hogy egyesek számára mélyreható műként vonzó, míg mások zavarosnak és túlságosan optimistának találták a technológia lehetőségeit illetően.
Előnyök:A könyvet a gondolkodás evolúciójának, valamint a számítógépek és az emberi megismerés közötti kapcsolatnak lenyűgöző áttekintéseként tartják számon. Lenyűgöző gondolatokat mutat be az emergens intelligenciáról és a szekvenciális gondolkodásról a párhuzamos gondolkodásra való áttérésről. Egyes olvasók szerint a könyv életbevágóan fontos, új betekintést nyújt olyan területekre, mint a mesterséges intelligencia, az evolúció és az orvostudomány, és érdemes olvasmánynak tartják az e témák iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:A kritikák közé tartozik a zavaros elemzés, amely nem képes meggyőzően érvelni, és egyes kritikusok úgy érzik, hogy a könyv elhallgatja a mesterséges intelligencia módszereinek gyengeségeit. Megjegyzik, hogy a könyvből hiányzik a mesterséges intelligencia szélesebb kontextusba helyezése, ami a túlzottan leegyszerűsítő vagy túlságosan optimista nézőpont megítéléséhez vezet. Emellett a gyakorlati útmutatást vagy a mesterséges intelligencia alapos bevezetését kereső olvasók csalódhatnak.
(4 olvasói vélemény alapján)
After Thought: The Computer Challenge to Human Intelligence
A számítógépes forradalom első ötven évében a tudósok megpróbálták az elektronikus áramköröket úgy programozni, hogy ugyanúgy dolgozzák fel az információkat, mint az emberek.
Ezzel mindannyiunkat megnyugtattak, hogy minden új számítógépes képesség mögött - függetlenül attól, hogy milyen csodálatos módon gyors vagy összetett - emberi gondolkodási folyamatok és logika húzódnak meg. A legmodernebb informatikusok azonban kezdik belátni, hogy az elektronikus áramkörök valóban idegenek, hogy az emberi elme és a számítógépes képességek közötti különbség nem pusztán fokozati (mennyire gyors), hanem fajta (hogyan) különbség.
A szerző szerint a számítógépek akkor "gondolkodnak" a legjobban, ha "gondolataik" milliónyi apró, egymással párhuzamosan kölcsönhatásban lévő művelet összjátékából születnek meg. Akkor miért próbáljuk még mindig úgy programozni őket, hogy úgy gondolkodjanak, mint az emberek, ha a számítógépek ilyen eltérő erősségekkel és gyengeségekkel rendelkeznek? Az After Thought című mű, amely Galileitől Newtonon át Darwinig terjedő eszmetörténeti áttekintést nyújt, ugyanakkor éppoly otthonosan mozog a párhuzamos feldolgozás legmodernebb világában, amely éppen ebben a pillanatban hozza létre az intelligencia új formáját, leírja, hogy az igazi számítógépes korszak miért csak most kezdődik.