Agricultural Trade Policy in Developing Countries During Take-Off
A mezőgazdasági kereskedelem mindig is az egyik legkényesebb nemzetközi kereskedelmi kérdés volt. A kormányok világszerte régóta vonakodnak feladni azokat a politikai eszközöket, amelyek befolyást biztosítanak számukra a hazai árak felett, és lehetővé teszik számukra a bevételek növelését.
A mezőgazdasági kereskedelembe való kormányzati beavatkozás leggyakrabban hivatkozott indoklása az élelmezésbiztonság, mivel ha a hazai árak túl magasak, a szegény fogyasztók nem tudnak elegendő élelmiszert vásárolni, ha pedig nem elég magasak, a termelők nem fognak elegendő élelmiszert termelni. Az élelmezésbiztonsági érv egyes országokban (pl. az élelmezésbiztonság szempontjából bizonytalan fejlődő országokban) erősebb, mint más országokban (pl.
a nagyrészt urbanizált fejlett országokban). Ez a tanulmány röviden megvizsgálja hat különböző fejlődő ország mezőgazdasági és kereskedelmi politikáját, amelyek mindegyike szokatlanul magas gazdasági növekedési és fejlődési ütemet ért el.
Ezek Dél-Korea, Malajzia, Indonézia, Vietnam, Chile és Botswana. Tapasztalataik további fényt deríthetnek arra, hogy a kormányoknak milyen mértékben kellene megtartaniuk a kereskedelembe való beavatkozási jogkörüket, szemben azzal, hogy a piac liberalizációja érdekében lemondjanak róla.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)