Értékelés:
A könyv vegyes kritikákat kapott, dicsérték a lebilincselő írásmódot és a fókák mélyreható feltárását, míg egyes olvasók az írást ügyetlennek, a tartalmat pedig a várakozásokhoz képest csalódást keltőnek találták.
Előnyök:⬤ A fókák, különösen a szürkefókák lelkes középpontba állítása nagyszerű olvasmány a fókák szerelmeseinek.
⬤ Magával ragadó történetmesélés, amely ötvözi a természettudomány, a memoárok és a társadalmi kommentárok elemeit.
⬤ Érzelmileg magával ragadó elbeszélés, amely személyes reflexiókat tartalmaz, és kiemeli az ember és a fóka közötti interakciókat.
⬤ Gazdag tudományos megfigyelésekben és meglátásokban, amely a természet és a vadon élő állatok iránt érdeklődő olvasók számára nyújt hasznos élményt.
⬤ Néhány olvasó szerint az írás nehézkes, a túl hosszú mondatok akadályozzák az olvashatóságot.
⬤ A memoárok, köztük a demencia és a sámánizmus témái nem minden olvasó számára váltottak be.
⬤ A fülszöveg alapján megfogalmazott elvárások nem teljesültek, néhány fontos helyszín (például Kent és Shetland) hiányzott az elbeszélésből.
(4 olvasói vélemény alapján)
Where the Seals Sing
A világon kevesebb szürkefóka él, mint a veszélyeztetett afrikai elefántok, de a Brit-szigeteken található a globális populáció majdnem fele. Ezek a karizmatikus állatok, kifejező szemeikkel és az ujjbegyeinknél is érzékenyebb bajuszukkal minden évben partjainkon szaporodnak és nevelik fel kölykeiket.
A szürkefókák, amelyek a tengeren olyan kecsesek, mint amilyen ügyetlenek a szárazföldön, évszázadok óta látogatják partjainkat és gazdagítják kultúránkat. Mégis viszonylag keveset tudunk ezekről a lenyűgöző állatokról. Miközben Susan Richardson a partvidék szikláihoz és hasadékaihoz utazik, feltárja a fókák rejtélyeit és mitológiáit, és nemcsak azt tanulja meg, hogyan élnek, hanem azt is, hogyan kellene együtt élnünk velük.
SUSAN RICHARDSON DICSÉRETE.
"Vágott és pontos, archaikus és újító, transzcendens és pillanatnyi, (Richardson) a tenger életét önmagunk tükrének tekinti, és fordítva: mindig változó, mindig ugyanaz... Életerős, dicsőséges és üdvös".
PHILIP HOARE, A LEVIATHAN SZERZŐJE.
"(Richardson) nyúlékony nyelven ír, képes megragadni valami hatalmasat, ősi, khtonikusat: a Földet mustban".
JAY GRIFFITHS, A WILD SZERZŐJE.
"Richardson gyönyörűen ötvözi a sarkvidékek tájképét azok - és saját érzelmi topográfiájával".
SARA WHEELER.
Susan Richardsont mindig is lenyűgözték a fókák; úgy tűnik, hogy egész életében felbukkantak kulcsfontosságú csomópontokon: szorongó gyermekként vigaszt nyújtottak neki, örömet szereztek, amikor íróként kezdte bontogatni szárnyait, és segítettek neki megtalálni az útját, miután elvesztette édesanyját. Most elindult, hogy nyomon kövesse életük ritmusát, és az őszi költési időszaknak megfelelően az óramutató járásával megegyezően beutazza a partokat Cornwalltól Norfolkig. Útközben feltárja a fókákat övező mítoszokat, az alakváltó szelkie-bőrüktől kezdve az állításokig, miszerint megtizedelik a halállományt, és rájön, hogy a legnagyobb veszélyt a velünk való együttélés jelenti számukra.
Az Ahol a fókák énekelnek a természeti világ élénk leírásaitól hemzsegő, lírai történet az emlékezésről, a megmentésről és a rehabilitációról. Bár a személyes és ökológiai veszteségek visszatérő témája, a történetet átszövő emberi-fóka-kapcsolat felkavaró és felemelő.
